Ebben a három dologban hasonlít a legjobban a csimpánz és az ember

Az ember és a csimpánz között számtalan különbséget fel tudnánk sorolni, pedig DNS-ünk 98,8%-a megegyezik. Viszont az elmúlt évtizedekben rengeteg mindent megtudtunk róluk, és ezek között vannak olyan dolgok is, amiktől zavarba ejtően emberinek tűnnek, vagy éppen mi tűnhetünk állatinak.

Az IFLScience felvázolt három olyan dolgot, amely megváltoztathatja azt, amit ezekről a főemlősökről gondolunk.

A csimpánzok is háborúznak egymás ellen

Fotó: Unsplash/Satya Deep

Nem az ember az egyetlen állat, amely háborút folytat saját fajtársai ellen. 1974 és 1978 között a híres primatológus, Jane Goodall a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban egy két csoport között lezajlott véres konfliktust dokumentált. A gombei csimpánzháború a sokáig uralkodó alfahím, Mike halálával kezdődött. Ekkor Goodall észrevette, hogy a közösség két frakcióra szakadt szét, a Kasakela és a Kahama csoportra. A háború a Kasakela csoport összehangolt, sorozatos támadásaiból állt, amelynek eredményeképpen a Kahama csoport összes hím tagját és néhány nőstényt is szisztematikusan megöltek. A Kahama csoportot a Kasakela gyakorlatilag kiirtotta, terjeszkedhessen a területükön.

Ez pedig mély nyomot hagyott Goodallban, emlékirataiban felvázolta, hogy gyakran fölébredt rémálmaiból, amikben Sátán, az egyik majom, kezét Sniff álla alá dugja, hogy igya a vért, amely az arcán lévő nagy sebből folyt, de ezenkívül is rengeteg véres történetet vetett papírra. Viszont ez nem esztelen erőszak eredménye, 2023-ban például a tudósok dokumentálták, hogy Elefántcsontparton a csimpánzok kémkednek a rivális bandák után, óvatosan magasabbra húzódva a jobb kilátásért, hogy információkat gyűjtsenek.

A kutatók szerint ez lényegében az emberi hadviselés ősi taktikája.

A csimpánzok imádják a húst, és a végletekig is elmennek érte

A csimpánzok jellemzően gyümölcsöket, dióféléket, növényeket, gyökereket, leveleket, virágokat és bogarakat fogyasztanak. Ha fehérjéhez akarnak jutni, általában kisebb emlősöket vesznek célba. Ezt az információt pedig szintén Goodallnak köszönhetjük, ugyanis ő volt az egyik első kutató, aki tudományosan dokumentálta, hogy a csimpánzok ragadozó viselkedést is folytatnak.

A kutatók egy különösen hajmeresztő története szerint csimpánzok több tucatnyi cerkófmajom-kölyköt vadásztak le és ettek meg, és mialatt körbeadták és megosztották a zsákmányt, látták, hogy a majmok koponyáját felharapják, és beletúrnak az agyukba, sőt, néhány alkalommal botokkal és levelekkel kaparták ki az agyvelő utolsó darabjait.

Egy másik esetben a kutatók még azt is megfigyelték, hogy a csimpánzok lándzsával vadásztak az alvó makifélékre Szenegálban. A tudósok az ilyen történetek miatt vélik azt, hogy a csimpánzok vadászati viselkedése fényt deríthet az ember korai evolúciójára, valamint a hús iránti vágyunkra.

Mindegyikőjükben rejlik egy kis tudós is

Még ezek után is tévedés lenne azt állítani, hogy a csimpánzok csakis az erőszakért élnek, ugyanis hatalmas mennyiségű bizonyíték van arra, hogy a kognitív képességek és az érzelmi intelligencia terén is az állatvilág élén járnak.

Például betegség vagy sérülés esetén gyógynövényeket keresnek, ezt alátámasztja egy 2024-es tanulmány, amelyben leírták, hogy a sérült és beteg csimpánzok olyan növényeket esznek, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy természetes módon tartalmazzák a kórokozók rendkívül erős gátlóit. De látták már, hogy összenyomott bogarakat kentek a sebeikre, aminek gyógyhatása jelenleg nem ismert, azonban a rovarokat az emberiség már Kr. e. 1400-ban is használta terápiás célokra, sőt a világ egyes részein még a mai napig alkalmazzák.