Áttörést értek el a kutatók, kiderült, honnan érkezett a pestis Európába

A kutatók áttörést értek el a történelem egyik leghalálosabb járványa, a fekete halál néven elhíresült pestis eredetét illetően. A felfedezés áthelyezi a 14. században Európa lakosságának 30-60%-át kiirtó pestis gyökereit, és segítségével betekinthetünk a fertőző betegségek evolúciójába.

A Yersinia pestis baktérium által okozott fekete halál 1347-ben tört ki először Európában, viharos gyorsasággal terjedt, de katasztrofális következményei ellenére a járvány eredetére évszázadokig senki sem tudta a választ, olvasható a History Defined beszámolójában.

Korábbi elméletek szerint a pestis Kelet-Ázsiából, pontosabban Kínából származhatott, majd a selyemúthoz hasonló kereskedelmi útvonalakon nyugat felé terjedt. Ennek bizonyításához azonban a szakemberek nem rendelkeztek elég régészeti és genetikai bizonyítékkal, így túl sok kérdés maradt megválaszolatlan.

A pestis Londoban 1665-ben. Fotó: Wikimedia Commons

BEZÁRÁS

Nem kellett annyit utaznia a pestisnek Európáig

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet és a Tübingeni Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport legújabb vizsgálatai után végre összeállhatott a kép. A nyomok egy kis közép-ázsiai régióra, a mai Kirgizisztán közelébe vezették a kutatókat, ahol két, középkori temetkezési helyet vizsgáltak a kirgizisztáni Iszik-köl nevű tó közelében, ahol 1338-1339-ből származó sírkövek egy rejtélyes járványra utaltak. Ezek a szír nyelven feliratozott emlékhelyek dögvész miatti haláleseteket említettek, amely kifejezést történelmileg a fekete halálhoz kapcsoltak.

Hogy igazolják a temetkezések és a fekete halál közötti kapcsolatot, a kutatók DNS mintákat vettek az itt eltemetett személyek fogaiból. A mintákról pedig kiderült, hogy Yersinia pestis DNS-nyomait tartalmazza, ami megerősítette, hogy ezek a személyek valóban ebben a betegségben haltak meg. Ami még ennél is fontosabb, a genetikai elemzés kimutatta, hogy az itt talált fajok közvetlen ősei azoknak, amelyek később végigsöpörtek Európán.

A felfedezés így Közép-Ázsia ezen régiójához, pontosabban a Tiensan-hegységhez köti a fekete halál forrását. A Yersinia pestis itt azonosított törzsét tekintik az “anyatörzsnek”, amelyből a fekete halál minden későbbi törzse származott.

A firenzei pestisjárvány Boccaccio leírása nyomán. Forrás: Wikimedia Commons

Az esemény során, amelyet a járvány ősrobbanásaként is emlegetnek, a kórokozó több törzsre diverzifikálódott, amelyek a következő 500 évben számos járványt okoztak szerte Európában és Ázsiában is. A Yersinia pestis genetikai vonalának nyomon követésével a tudósok jobban megérthetik, hogyan fejlődnek és terjednek a halálos kórokozók.

A régióban, ahonnan a fekete halál ered, még mindig élnek olyan rágcsálók, amelyek a fekete halál modern törzseit hordozzák, ami jól mutatja az állatokról az emberre átterjedő betegségek jelentette állandó veszélyt. Johannes Krause, az egyik vezető kutató hangsúlyozta annak fontosságát, hogy megértsük, milyen körülmények között alakult ki egy ilyen pusztító járvány.

Most már tudjuk, mi történt

A felfedezés így megdönti a betegség terjedésével kapcsolatos régóta fennálló feltételezéseket is. Ezek alapján ugyanis nem közvetlenül Kínából érkezett Európába, hanem Közép-Ázsiából terjedt nyugat felé, valószínűleg a távoli régiókat összekötő kereskedelmi hálózatok segítségével, ahol a pestisbaktérium valószínűleg a kereskedőkkel és áruikkal együtt utazott.

Érdemes elolvasni:

• Pompeji Külvárosi Fürdője bizarr bepillantást nyújt a rómaiak szexualitásába
• Bicskei Gergely, az érsek, akit Franciaországban öltek meg