Lehet, hogy a Tejútrendszer mégis elkerüli végzetes sorsát?

A csillagászok korábbi számításai szerint elkerülhetetlen a Tejútrendszer és a szomszédos Androméda-galaxis ütközése a következő 5 milliárd évben. Egy új szimuláció alapján azonban lehet, hogy kétesélyes az esemény bekövetkezte, legalábbis az elkövetkezendő 10 milliárd év során.

Manasvi Lingam, a Floridai Műszaki Egyetem asztrobiológusa a Space.comnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a narratíva népszerűsége jelentősen csökkent, de nem tűnt el.

Körülbelül 2,5 millió fényévre bolygónktól található az Androméda-galaxis, hivatalos nevén a Messier 31. A mozgásának tanulmányozásából a csillagászok először 1912-ben jósolták meg, hogy a galaxis ütközési pályán halad a Tejúttal, és 110 kilométer per másodperces sebességgel közeledik.

Későbbi tanulmányok biztosra vették, hogy a két galaxis frontálisan összeütközik és összefonódik, végül egyetlen elliptikus galaxissá válnak, amelyet Milkoméda névre kereszteltek.

A Tejútrendszer szerkezete. Fotó: Wikimedia Commons/NASA/JPL-Caltech/ESO/R. Hurt

Az Androméda bekebelezheti a Tejútrendszert

Az ilyen egyesülések gyakori látványosságok voltak 6 és 10 milliárd évvel ezelőtt. Már tudjuk, hogy galaxisunk a múltbeli lakomáinak maradványait hordozza, a jövőjét illetően azonban sok kétség áll fenn, mert a két galaxis helyzetének, mozgásának és tömegének mérései még a legújabb megfigyelések során sem tűpontosak, a Finnországi Helsinki Egyetem csillagásza, Till Sawala által vezetett új tanulmány szerint.

A korábbi munkák például még a közeli, kisebb galaxisok gravitációs hatásait sem vették figyelembe, amelyek nagy mértékben befolyásolják a Tejútrendszer és az Androméda pályát. Még az sem kizárható, hogy hatásuk elég erős lesz ahhoz, hogy a két galaxist eltérítsék az ütközési pályáról.

A kutatók szerint a bizonytalanságok miatt drasztikusan eltérő forgatókönyveik vannak, és 50%-os eséllyel nem lesz ütközés a két galaxis között. “A jelenlegi állás szerint a galaxisunk közelgő végzetéről szóló jóslatok erősen eltúlzottnak tűnnek.”

A Gaia és a Hubble űrtávcsövek által összegyűjtött közeli galaxisokról szóló adatokkal Sawala és kollégái szimulálták a Lokális Galaxiscsoport jövőjének lehetséges forgatókönyveit. Ez az a galaxishalmaz, amelyben a Tejútrendszer és az Androméda található körülbelül 30 másik társaságában.

Az Androméda-galaxis. Ezt látnánk az éjszakai égbolton 3750 millió év múlva. Illusztráció: NASA

Vagy mégsem

A Háromszög-galaxissal (M33) készült szimulációk alapján az egyesülés esélye növekedett. Azonban amikor a szimuláció tartalmazta a Nagy Magellán-felhő pályáját, amely merőleges az ütközésre ítélt két galaxis pályájára, az egyesülés valószínűsége csökkent.

Lingam szerint, ha nem ütköznek, akkor a két galaxis egy adott távolságban el fog haladni egymás mellett. Ettől a távolságtól függ majd, hogy a galaxisok külső régióinak mekkora része lökődhet ki az űrbe.

Lingam hangsúlyozta, hogy az új tanulmány által jósolt 50% nem elhanyagolható, azonban a galaxisok annyira szellősek, hogy egy frontális ütközés esetén is csekély változás érné az érintett csillagrendszereket. “De meg kell jegyezni, hogy ezen a ponton sok ismeretlen van.”

A Gaia következő adatai, jobb értékeket nyújtanak majd Tejútrendszer számára, amelyekkel meghatározhatják, hogy a szomszédos galaxisok közül melyiknek lehet hatása a lehetséges egyesülésre.

Ha a két galaxis végül valóban összeütközik néhány milliárd év múlva, az a Naprendszert a frissen egyesült galaxis egyik külső karjába lökik ki. Ahogy a két galaxis egyesül, az univerzum gyorsuló tágulása távolabbi galaxisokat húzna távolabb a szemünk elől, így az egyesülés után körülbelül 10 milliárd évvel a Milkoméda válna a látható univerzum egészévé.

Addigra azonban az emberiség valószínűleg már sehol sem lesz, legalábbis a Földön, mert egy felfúvódó nap jóval korábban felforralja majd bolygónkat.