Növénynek hitték, kiderült, hogy egy dinoszaurusz farka rejlett egy borostyánban
Ritkaság, ha egy borostyánba zárt növényt találnak, az pedig, hogy egy dinoszaurusz testrészét lelik meg benne, kész csoda, így a paleontológusok is alaposan ledöbbentek, amikor rájöttek, hogy egy nemrégiben megtalált tollas virág valójában egy tollas farok volt, amely egykor egy fiatal theropodához tartozott.
A történet 2015-ben kezdődött, amikor Lida Xing egy mianmari piacon belebotlott egy szép borostyánba. A 99 millió éves fosszíliáról úgy vélték, hogy egy növényt zárt magába, és már megmunkálás alatt állt, amikor Xing észre nem vette, hogy valami nincs rendben, és a piacra dobás helyett javasolta a Dexu Paleontológiai Intézetnek, hogy inkább ők vegyék meg, írja az IFLScience.
Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy a borostyánban nem növény, hanem egy fiatal coelurosaurus farka lapult. Ebbe a kládba tartozik az összes theropoda dinoszauruszt, amely közelebbi rokonságban áll a madarakkal, és amelybe a Velociraptor és a Tyrannosaurus is tartozik. Xing még a követ megtaláló bányászt is felkutatta, így sikeresen megtalálta a borostyán származási helyét. A 2016-os tanulmányukban Xing és szerzőtársai CT-szkenneléssel és mikroszkópos megfigyelésekkel néztek a kő belsejébe, hogy tanulmányozzák a benne rejlő maradványt.
Meglehetősen ritka, hogy dinoszaurusz kerüljön elő borostyánból
A tanulmány társszerzője, Ryan McKellar elmagyarázta, hogy „az anyag egy fiatal egyed nyolc csigolyájából álló farkát őrzi, amelyeket mikroszkopikus részletességgel megőrzött tollak vesznek körül. Biztosak lehetünk a forrásban, mert a csigolyák nem olvadtak össze, mint legközelenni rokonaiknál, a madaraknál. Helyette ugyanis a farok hosszú és hajlékony, mindkét oldalán tollak futnak végig. Más szóval, biztosak lehetünk benne, hogy ezek dínótollak, és nem egy madáré.”
A szóba forgó borostyán, benne a dinoszaurusz maradványával. Lida Xing, Ryan McKellar et al./Current Biology
Aláhúzta továbbá, hogy ez volt az első alkalom, hogy borostyánban konzervált dinoszaurusz anyagot találtunk.
A farokcsonkot közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy a csontokat körülvevő lágyszöveti rétegben megmaradtak a vas nyomai, amely a vérben található, aminek nyomait szintén megtalálták a mintában. A tanulmány szerzői szerint így az sem kizárt, hogy a dinoszaurusz még életben volt, amikor gyantába radat, és ennek következtében pusztult el.
Mike Benton professzor a BBC-nek akkor úgy fogalmazott, hogy „lenyűgöző látni egy dinoszaurusz farkának minden részletét, és elképzelni, hogy ez a teremtmény hogyan kerülhetett ebbe a helyzetbe, és pusztult el amiatt, mert nem tudott időben kiszabadulni”.
Szerencsétlen haláleset – de legalább megúszta azt a megaláztatást, hogy növénynek bélyegezzék és ékszerré változtassák.
Ez a szűkös megmenekülés csak egy példa a sok közül: tavaly például egy csinos achát „szikláról”, amely 140 éve, szerényen, a londoni Természettudományi Múzeum ásványtani gyűjteményében pihent, kiderült, hogy egy dinoszaurusz tojása.
Érdemes elolvasni:
