Noé bárkáját találhatták meg régészek?

Tudósok egy csoportja állítólag bizonyítékot talált a bibliai Noé bárkájának helyére. A Törökország keleti hegyvidékén található leletek szerint a helyszínen Kr.e. 5500 és 3000 között emberi jelenlétetre utaló nyomokat találtak.

A Hürriyet című török napilap friss beszámolója szerint a helyszínről származó kőzet- és talajminták agyag, tengeri anyagok és tenger gyümölcseinek jelenlétét mutatták ki. Ezek alapján a terület valamikor víz alatt lehetett, ami táptalajt ad az elméletnek, miszerint ez lehetett Noé bárkájának végső nyughelye. Három neves törökországi és amerikai egyetem szakértői 2021 óta vizsgálják a helyszínt, amely nagyjából 3 kilométerre van az iráni határtól, számolt be a The Brighter Side.

Noé bárkája lehet a furcsa lelőhelyen?

Itt található a Durupinar, egy 164 méter magas, limonitból álló földrajzi képződmény. Egyesek úgy vélik, hogy alakja és mérete miatt Noé bárkájának megkövesedett maradványai. A tudósok közel 30 mintát gyűjtöttek ebből és elküldték őket elemzésre az Isztambuli Műszaki Egyetemre. Az eredmények megdöbbentőek voltak. A minták korát 3500 és 5000 év közöttinek határozták meg, ami egybeesik a bibliai özönvíz széles körben elfogadott idővonalával.

Prof. Dr. Faruk Kaya, az Agri Ibrahim Cecen Egyetem rektorhelyettese szerint „az első eredmények alapján ebben a régióban már a kőrézkor óta zajlottak emberi tevékenységek”. Ez a Kr. e. 5500 és 3000 közötti időszakot öleli fel. A Durupinar jelentőségét növeli, hogy mindössze 29 kilométerre van az Ararát-hegyhez. A Teremtés könyve említést tesz arról, hogy Noé bárkája itt állt meg a globális özönvíz után, amely a Biblia szerint körülbelül 5000 évvel ezelőtt következett be.

A Durupinar-lelőhely, amelynek méretei megegyeznek a bibliai Noé bárkájával. Fotó: Ben Bender

Ami még furcsább azonban, hogy a Durupinar méretei összhangban vannak a bárka bibliai leírásával, amely szerint „hossza háromszáz sing (∼187 méter), szélessége ötven sing (∼31 méter), magassága harminc sing (∼18,7 méter)”. Az sem elhanyagolható részlet, hogy nemcsak a kereszténység, hanem a judaizmus és az iszlám is hivatkozik Noé bárkájára. A történetek valóságtartalma azonban továbbra is vita tárgyát képezi a tudósok körében.

Érdekes módon a Durupinar nem új keletű felfedezés. Eredetileg egy kurd mezőgazdász fedezte fel 1948-ban, majd 1951-ben a török hadsereg egy kapitánya, Ilhan Durupinar azonosította a lelőhelyet egy NATO-térképezési küldetés során. Bár még túl korai lenne bizonyossággal kijelenteni, hogy valóban ez Noé bárkájának végső nyughelye, viszont ha a felfedezésnek valóban van valóságalapja, netán beigazolódik a bibliai történet, akkor megreformálhatja a vallástudományt.

Érdemes elolvasni:

• Locusta, a világ első sorozatgyilkosa a Római Birodalomban talált otthonra
• Holtak Szigete: több száz emberi hullát találtak a világ legijesztőbb helyén