Ezért várt Horthy és a magyar kormány a második világháborúhoz való csatlakozással – történelmi visszatekintés

A második világháború nem csupán a világ, hanem Magyarország számára is mélyreható történelmi esemény volt. Országunk kezdetben nem vett részt a konfliktusban, de 1941-ben a Horthy és a magyar kormány a csatlakozás mellett döntött. Miért történt az, hogy csak a háború kitörése után két évvel léptek be a magyar erők a harcokba?

Magyarország helyzetét a második világháborúban nem lehet teljes körűen megérteni anélkül, hogy megemlítenénk egy kulcsfontosságú személyt: Horthy Miklóst. Ő volt a Magyar Királyság kormányzója 1920-tól 1944-ig, és a háború kezdetén próbálta fenntartani az ország semlegességét. A kormányzó hozzáállása ellenére a Magyar Királyság 1941. június 27-én hadiállapotot hirdetett a Szovjetunióval, és ennek következtében 90 ezer katonát vezényelt a frontvonalra.

A semlegesség fenntartása a világháború idején

Mielőtt a Magyar Királyság belépett volna a háborúba, a kormányzó és a miniszterelnök, Teleki Pál, jelentős erőfeszítéseket tettek a semlegesség megőrzése érdekében. Bár az ország hátrányos helyzetben volt a szomszédos országokkal szemben, és 1933 után fokozatosan közeledett Németországhoz a trianoni békeszerződés által hozott döntések felülvizsgálatának reményében, a Magyar Királyság nem csatlakozott Lengyelország lerohanásához. Továbbá, még a német megszállás előtt is igyekezett “biztonságosabb” helyet biztosítani a zsidó lakosságnak, annak ellenére, hogy ez Németország számára nem volt kedvező döntés.

Horthy Miklós / Forrás: Wikimedia Comms / Készítette: Magyar Filmiroda

BEZÁRÁS

Mégis mi vezetett akkor a hadakozáshoz?

Bár a Horthy Miklós és a Teleki-kormány törekedett a semlegesség megőrzésére a háború alatt, volt egy fontos cél, amely különösen fontos volt Horthy Miklós számára: az elcsatolt területek visszaszerzése. A kormányzó nem feltétlenül háborúval tervezte ezt elérni; már a háború előtt is történt terület-visszacsatolás Magyarország részére. Azonban a területi igények és egy szovjet támadás végül az országot a háborúba sodorta, mégpedig a németek oldalán.

Teleki Pál halála után Horthy Miklós új miniszterelnököt nevezett ki, akinek politikája a Németországhoz való közeledést tükrözte: Bárdossy Lászlót. Ezen időszak alatt, 1941. június 22-én Németország megkezdte a Szovjetunió ellen indított támadását. Érdekesség, hogy Adolf Hitler eredetileg nem tervezte a magyar csapatok háborúba küldését.

A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay

A Magyar Királyság 1941. június 27-én hadiállapotot hirdetett és 90 ezer katonát küldött a frontra. Mindez annak ellenére történt, hogy Németország nem követelte az ország beavatkozását. A háborúba lépést megelőző napon, 1941. június 26-án repülőgépek bombázták Kassa városát. Ennek hatására a Horthy és a magyar kormány a magyar katonai elittel (akik nem feltétlenül szerettek volna kimaradni a német hadműveletekből) együtt úgy döntöttek, hogy ez egy megfelelő ürügy a háborúhoz való csatlakozásra.

Ezt a döntést a magyar nép szenvedte meg, mivel később a németek megszállták az országot, magyar katonákat küldtek a frontra, és a zsidók helyzete az országban drámaian romlott és végül a Magyar Királyság ismét a vesztes oldalon találta magát egy pusztító háborúban.

Magyarország helyzetéről a második világháborúban ezen a linken található több információ.

Ez is érdekelhet:

• Nagy magyarok a történelemben: Négy személyiség, akik formálták Magyarország sorsát
• Második világháborús vadászpilóta maradványait találták meg Szicíliában