5 helyszín a legendákból, amely a tudósok szerint valódi lehet
A legendák és mítoszok lényege, hogy – általában – nem valósak. De némelyikről kiderült, hogy mégis lehet valóságalapja.
Többezeréves történetekről nehéz eldönteni, hogy egy valós eseményt mesélnek újra, vagy teljesen a képzelet szüleményei – a görög istenek tetteiről például elég nehéz lenne felkutatni a történelmi bizonyítékokat. Ez az öt misztikus hely viszont nem alaptalanul foglalkoztatja a kutatókat.
Trója
A görög mitológia talán legnagyobb kaliberű történetének adott otthont Trója városa, ahol a háborúban istenek és emberek egyaránt részt vettek. Odüsszeusz, Akhilleusz, a faló, de egészen Róma alapítása is visszavezethető a legendához. Már, ha tényleg csak az. A régészek úgy vélik, hogy a történetek bizonyos aspektusai igazak.
„Úgy gondolom, hogy a trójai háború történelmi esemény volt” – mondja Rüstem Aslan, a mai Törökország területén található trójai ásatások igazgatója, de „nem az a fajta, amit Homérosz leírt”. A közel 150 éves ásatások a helyszínen felfedték, hogy nem csak 4000 évig volt elfoglalva, hanem a késő bronzkorban is (amikor állítólag Homérosz trójai háborúja zajlott) „a trójaiak hirtelen elkezdtek készülni egy kívülről jövő felkelésre.”
A kutatók még mindig a bizonyítékokat keresik a város falain túl tíz hosszú éven át dúló csatára, de Aslan nem kételkedik abban, hogy ott van, 65 láb hordalék alatt, amely a Scamander folyó mellett épült fel. közeli. Elsősorban a folyó torkolata teszi olyan fontossá Tróját. „Trója újra és újra letelepedett, mert, ha ő irányítja a kikötőt, akkor a Földközi-tengert és az Égei-tengert is uralja.”
Azonban nem Trója az egyetlen mitológiai lelőhely, amelyet a régió régészeti feljegyzéseiben fedeztek fel. Az Apollon Smintheion, Antandros és az Ida-hegy szent erdei mind olyan történelmi helyszínek, amelyeket a régészek az említett helyeknek megfelelőnek megtaláltak az Iliász és az Aeneis alapján, írja a Smithsonian Magazine.
Kastelli (a Minótaurosz labirintusa)
Miközben idén nyáron új repülőteret építettek Kréta szigetén, a dolgozók valami váratlan dolgot fedeztek fel. A központi, kör alakú épületet nyolc kőgyűrű veszi körül, amelyeket falak metszenek, és a helyszín a minószi civilizáció által i.e. 2000 és 1700 között épített sír stílusára emlékeztetett. De a folt valami mást is felidézett: a Minótaurosz labirintusának legendáját.
Bár a régészeknek még alaposan tanulmányozniuk kell Kastellit, a mitikus útvesztővel való építészeti hasonlóságai, valamint a helyszínen talált szertartási felajánlások és közös lakomák bizonyítékai arra utalhatnak, hogy ez volt a történet eredete. A helyszín nem látogatható, de Knósszosz, az ősi palota, amelyet korábban Minótaurosz labirintusának tartottak, igen.
Tintagel kastély (Artúr király vára a legendában)
Mióta Geoffrey of Monmouth író a Tintagel kastélyt Arthur király fogantatásának helyeként írta le, az angliai Cornwall sziklás partján álló drámai, 13. századi erődöt a legendához kötötték. De egészen a közelmúltig senki sem tudta, hogy a kastély romjai alatt egy még régebbi település húzódik, amelynek jellegzetességei megfelelnek a történetben leírtaknak.
„Nagyon erős bizonyítékunk van arra, hogy ez egy kivételes hely volt, ahol nagy számban érkeztek áruk és luxuscikkek a Földközi-tenger világából” – mondja Jacky Nowakowski régész, a Tintagel kastély régészeti kutatási projektjének projektvezetője. Bár a csapat nem tudja biztosan megmondani, hogy ki irányította a korábbi helyszínt, Arthur király „megfelel ahhoz a profilhoz, amit az ötödik és hatodik század brit történelmének e kritikus időszakában várnánk.”
Érdekes módon azonban nem Arthur legendája az egyetlen, amelyhez Tintagel kapcsolódik. „Ott van Trisztán és Izolda története is” – mondja Nowakowski. „Ha átnézel Cornwallon, számos olyan helyet találhatsz, amelyek Mark királyhoz, Trisztánhoz és Izoldához kötődnek. A történet Arthur királyéval egy időben terjedt el Európában, de nem ugyanúgy kötődik a Tintagelhez. Azt hiszem, ez részben a viktoriánus írók és festők sikerének köszönhető.”
Guatavita-tó (Eldorádó)
Spanyol hódítók írták le először a kifürkészhetetlen gazdagság mitikus dél-amerikai királyságát, amelyet El Rey Dorado, egy főnök uralt. Beavatási rítusai közé tartozott, hogy 1541-ben aranyporba borította magát, és szertartásos módon kincset dobott egy szent tó közepébe. Az ezt követő évszázadokban a felfedezők lázasan keresték „Eldorádó” királyságát Kolumbiában, Venezuelában, Guyanában és Brazíliában, de eredménytelenül.
Juan Pablo Quintero-Guzmán, a kolumbiai Aranymúzeum régésze és kurátora szerint ez nem jelenti azt, hogy ne lenne igazság a történetben. „A Muisca területén található összes tó felajánlás helye volt” – mondja. „Lehetséges, hogy némelyikben az Eldorádóhoz hasonló szertartásokat végeztek. Noha a leletek nem bizonyítják véglegesen, hogy a Guatavita-tó volt az a helyszín, amelyről a hódítók beszéltek, „nem mond ellent annak a lehetőségnek, hogy itt hajtották végre a legendás Eldorádó szertartást.”
Ain Dara (Salamon temploma)
2018-ban fegyveres konfliktus semmisítette meg Ain Darát, egy 3000 éves templomot Szíria északnyugati részén, amelyet egyes régészek a bibliai Salamon-templomként azonosítottak az 1980-as években. Az ókori helynek több jellemzője megfelelt a Királyok Könyvében leírt legendás templomnak, mint bármelyik korábban vagy azóta feltártnak. Még a városra néző emelvényen való elhelyezkedése is visszaadja a templom bibliai ábrázolását.
Ez is érdekelhet:
