A történelem legerősebb hanghatása 60 kilométerrel arrébb is dobhártyákat repesztett

1883. augusztus 27-én a kitört az indonéz Krakatau vulkán, amely az emberiség által valaha feljegyzett legerősebb hangot produkálta.

A robbanás több mint 4800 kilométer távolságból is hallható volt, 64 kilométeres körzetben dobhártyákat repesztett meg, és távoli városokban is ablakok százait törte be.

A szakértők szerint a tűzhányó körülbelül 310 decibellel szólalt meg, amely mellett a legnagyobb teljesítményű sugárhajtóművek is csak suttogásnak hatnak, és 200 megatonna TNT robbanóerejével volt egyenértékű.

A Krakatau kitörése globális eseménnyé vált, amelyet gyorsan jelentettek távírón keresztül. A kitörés következményei hatással voltak a vulkanológia, a légköri tudományok és a hanghullámok kutatására, mivel a robbanás hanghullámai hétszer körbejárták a Földet.

A Krakatau kitörésének litográfiája. Parker & Coward

A robbanást 3100 kilométerről is hallani lehetett, például Perthben, Nyugat-Ausztráliában, és 4800 kilométerre, Mauritiustól nem messze, Rodrigues szigetén.

A valaha volt legerősebb hanghatást az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófák sorozata követte

A Moss and Fog szerint a hanghatás annyira erős volt, hogy már-már a hang fogalmának határait feszegeti.

A Nautilus magazin remekül leírta az kitörés eseményét és annak utórengéseit.

Hangadás során a levegő molekulái mozognak oda-vissza, másodpercenként akár több százszor is, ami miatt a légnyomás néhány helyen alacsony, más helyeken pedig magas lesz.

Minél erősebb a hang, annál intenzívebb a molekuláris mozgás, és annál nagyobb a légnyomás ingadozása.

Azonban van egy határa a Földön annak, hogy mennyire lehet erős, ugyanis egy bizonyos ponton a légnyomás ingadozása olyan nagy, hogy az alacsony nyomású területekben gyakorlatilag vákuum keletkezik.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Ez a határ a Föld légkörében körülbelül 194 decibel. Ennél hangosabban már nem csak a levegőn keresztül terjed, hanem magát a levegőt tolja, létrehozva egy nyomásos lökéshullámot.

A vulkánhoz közel persze jóval messze meghaladta ezt a határt, olyan nagy nyomású légrobbanást hozva létre, hogy 64 kilométeres távolságban tengerészek dobhártyái repedtek meg.

A hang több ezer kilométeren át terjedt, elérve Ausztráliát, majd az Indiai-óceánt, miközben a lökéshullám kezdett enyhülni, és ekkor már inkább egy távoli puskalövéshez hasonlított.

Több mint 4800 kilométerrel az útján túl a a lökéshullám már túl halk volt ahhoz, hogy az emberi fül hallja, de tovább folytatta útját, és napokig visszhangzott a Föld körül.

A légkör – bár az emberi fül ebből semmit sem érzékelt – harang módjára csengett, amit a műszerek is kimutattak.

A kitörés hatalmas cunamikat váltott ki, amelyek néhol több mint 30 méter magas hullámokat jelentett, a katasztrófák során pedig 36 ezer ember vesztette életét és több mint 160 falvat pusztítottak el teljesen az óriási hullámok.

A kitörésből származó hamufelhő beborította a Földet, globális hőmérsékletcsökkenést eredményezve. A vulkáni tál időszakában 1,2°C-kal csökkent a hőmérséklet, és évekig tartott, mire minden visszaállt a normál kerékvágásba.

Érdemes elolvasni:

• Léggömbszerűen fújódik a legkülönlegesebb vulkán körül a talaj, a kutatók sem tudják, mikor törhet ki
• Ha ezt a halat meglátod a parton, földrengés közeleg