Ezek a 3600 éves múmiák a világ legrégebbi sajtjával vannak bekenve

A kínai Tarim-medencében felfedezett múmiák fejét és nyakát egy egészen eddig ismeretlen anyag borította. Most a kutatók hosszas vizsgálódás után rájöttek, hogy a világ legrégebbi sajtjában voltak megfürösztve ezek az ősi halottak.

Sajttal bekent múmiák

A Live Science beszámolója szerint azt az eddig titokzatos fehér anyagot, amelyet a Kínában talált 3600 éves múmiákon találtak, a világ legrégebbi sajtjaként azonosították a szakértők. Először mintegy húsz évvel ezelőtt találták meg a matériát a Kína északnyugati részén, a Xiaohe temetőben eltemetett múmiákon.

Mostanra a DNS-tesztek kimutatták, hogy az anyag kefir sajt volt, egy probiotikus lágy sajt, amelyet tehén- és kecsketejből készítettek több ezer évvel ezelőtt

– áll a szeptember 25-én a Cell folyóiratban megjelent tanulmányban.

A sajt különféle baktérium- és gombafajokat tartalmazott, többek között a Lactobacillus kefiranofaciens és a Pichia kudriavzevii fajokat, amelyek a mai kefirmagokban is megtalálhatók. Ezek a kefirmagok “szimbiotikus kultúrák”, amelyek baktériumok és élesztőgombák keverékéből állnak, és a tejet fermentálják sajt készítése céljából, hasonlóan a “kovászindítóhoz” – olvasható a tanulmányban.

A világ legősibb sajtja

“Ez a világon eddig fellelt legősibb sajt” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Qiaomei Fu, a pekingi Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa és kutatója.

“Az olyan élelmiszerek, mint a sajt, rendkívül nehezen maradnak meg évezredeken át, így ez egy ritka és értékes lelet.”

Fu hozzátette, hogy “az ősi sajt részletes vizsgálata segíthet jobban megérteni őseink étrendjét és kultúráját.” A szakértők arra is rájöttek, hogy a L. kefiranofaciens baktériumtörzsek hasonlóságot mutatnak a tibeti eredetű törzsekkel. A baktériumok génjeinek szekvenálásával a tudósok “nyomon követhetik a probiotikus baktériumok fejlődését az elmúlt 3600 év során” – áll a tanulmányban.

“Megfigyelésünk szerint a kefirkultúra Kína északnyugati részén, a Hszincsiang régióban már a bronzkor óta virágzik” – mondta Fu. “Ezzel megismerhetjük, hogyan fejlődött egy baktérium az elmúlt 3000 évben. Sőt, a tejtermékek vizsgálata révén világosabb képet kaphatunk az ősi emberi életmódról és a világgal való kapcsolatukról.” Az sajnos azonban továbbra sem világos, hogy miért kenték be a múmiákat sajttal.

A sajtos múmiákról készült képeket ITT tekinthetők meg.

Érdemes elolvasni:

• Nagy méretű, fejlett földművelő társadalom maradványaira bukkantak Észak-Afrikában
• A tisztálkodás történelme: Mit használtak az emberek a szappan megjelenése előtt?

A kiemelt kép illusztráció.