Candale-i Anna magyar királyné mezítláb zarándokolt volna a férjéért
Candale-i Anna egyike a mai Magyarországon kevéssé ismert, ám a maga korában népszerű és befolyásos középkori királynéknak. Azon kevés uralkodói házastársak egyike, akiről sejthetjük, hogy bár a férjéhez nem szerelmi házasság kötötte, utóbb mégis megkedvelték egymást. Ennek a viszonynak az egyik jeléül az szolgált, hogy amikor a királyt, II. Ulászlót szélütés érte, akkor Candale-i Anna királyné ígéretet tett arra, hogy mezítláb zarándokol el egy közeli, híres zarándokhelyre.
Habsburg-ellenes szövetségért magyar királynét!
Az európai nemzetközi politikát alapvetően a Francia Királyság és a Habsburgok rivalizálása határozta meg. XII. Lajos francia király (1498-1515) Itália irányában terjeszkedett és átmeneti sikereket aratott, mert megszerezte előbb Milánót, majd Nápolyt is. Utóbbi terjeszkedésben eleinte partnerének számított Ferdinánd aragón király is, ám végül összevesztek a Nápolyi Királyság birtoklásán, ami végül a két királyság háborújához, az ún. második nápolyi háborúhoz (1501-1504) vezetett.
Egészen addig azonban a francia uralkodó legfontosabb ellenfelének a Habsburgok és Velence számított, akik meglehetősen aggódva figyelték a váratlan francia előrenyomulást Itáliában. Hogy a hátát biztosítsa, egy természetes szövetségest keresett, akik a Habsburgokkal szemben ellensúlyt tudtak képezni. Ekkoriban ezt az ellensúlyt a Jagellók jelentették, akik Magyarország, Lengyelország és Litvánia trónjain ülve jelentős területeket uraltak. XII. Lajos ezért bonyolult diplomáciai manőverbe kezdett, amihez sikerült megnyernie az addig az ellenfeleivel szövetkező VI. Sándor pápát (1492-1503).
Első lépcsőként a pápa törvénytelen fiát, Cesare Borgiát Valentinois hercegévé tette és meg is házasította őt Albret Saroltával, a navarrai király húgával. Mindezt a pápa felé nyújtott gesztusként gyakorolta. A szívesség nem járt egyedül, a pápa felbontotta XII. Lajos házasságát Savoyai (Szent) Johannával, mivel a párnak nem született gyermeke. A következő lépcsőfok II. Ulászló magyar király megnyerése volt, ehhez ismét a pápa nyújtott segédkezet: felbontotta Aragóniai Beatrix és II. Ulászló házasságát, amelyet utóbbi régóta szorgalmazott. Az így “felszabadult” magyar király pedig egyúttal megkaphatta a francia király távoli rokonának, Candale-i Anna (vagy máshol Foix-i Anna) kezét.
Candale-i Anna a trónon és a zarándokúton
Candale-i Anna házassága apróbb zökkenőkkel indult, miután II. Ulászló küldöttsége ragaszkodott ahhoz, hogy a franciák azonnal kifizessék a megígért hozomány egészét, míg a franciáknak erről némileg eltérő véleményük volt. A huzavona végül megoldódott, bár Candale-i Anna így is hosszabb időt rostokolt Velencében. A házasságot végül is 1502. szeptember 29-én kötötték meg Székesfehérvárott, aznap egyúttal meg is koronázták az újdonsült királynét.
A felek kapcsolata, ahhoz képest, hogy királyi házasságról beszélünk, harmonikusnak volt mondható. II. Ulászló nem számított fiatalnak, 1456-ban született, a házasság idején 46 éves volt, noha korábbról származó kortárs leírások a királyt kifejezetten előnyös külsejű férfiként írták le. Az 1484-ben született, a házasság idején 18 éves CAndale-i Anna megnyerte a király tetszését. Olyannyira, hogy II. Ulászló, Magyarországon kissé szokatlan módon, tanácsot kért tőle a döntéseiben. Kettejük kapcsolatában Anna számított a domináns félnek, hamar kitanulta a magyar királyi udvar működését és akaratát érvényesíteni tudta a férje által. Nem sokkal a házasság megkötése után, 1503. július 23-án meg is született első gyermekük, Jagelló Anna.
A családi idill azonban nem tartott sokáig. 1504. január 10-én II. Ulászlót szélütés érte. A király több hétig nyomta az ágyat, felkelni nem tudott, a nyelve és a karja nehezen működött. A király állapota komoly aggodalomra adott okot. II. Ulászlóból lényegében ekkortól válik az az elhízott, tehetetlen, lassú gondolkodású és mozgású királlyá, akinek a népi emlékezet tartja, a korábbi tetterős férfi csak árnyékává vált önmagának.
A királynét érthető okokból megviselte a férje állapota. Fogadalmat tett, hogy a budai királyi palotától nem messze eső Fehéregyházára gyalog, mezítláb zarándokol el. Fehéregyházán ekkor pálos kolostor működött, amelyet Mátyás király alapított és amelynek a benépesítését és felszerelését éppen II. Ulászló fejezte be. Ez a pálos kolostor annak a fehéregyházi templomnak a közelében épült, amely alatt Anonymus beszámolója szerint Árpád fejedelem nyugodott.
Zarándoklat és keresztelő
A tervezett zarándokút végül nem úgy és nem abban a formában valósult meg, ahogy azt Candale-i Anna királyné elképzelte. II. Ulászlóban még ugyanis maradt annyi kitartás, hogy addig kérlelte a feleségét, míg az elállt a télen, mezítláb lebonyolítandó zarándoklat tervéről. Helyette végül lábbeliben, de megtörtént a zarándokút. A fehéregyházi pálos kolostor a továbbiakban is számíthatott a királyi pár figyelmébe, Ulászló adományt is tett nekik. A legfontosabb aktus, ami mégis ebből a fenti fogadalomból született, az az, hogy II. Lajos magyar király (1516-1526) keresztelőjét a fehéregyházi pálos kolostorban tartották.
XII. Lajosban Nápoly elfoglalása után még egy törökellenes offenzíva is felmerült, amit Magyarország és Velence is támogatott volna, ám az álomszerű ötletet hamar felülírta a politikai realitás. 1501-1504 között Ferdinánd aragón király hadserege módszeresen kiverte a franciákat Nápolyból. XII. Lajos vállalkozása mindenesetre évtizeden át tartó rivalizálást eredményezett a különböző hatalmak között Itáliában. A Habsburgok hátában keresendő nagyhatalom pedig a franciák számára nem sokkal később már nem a Magyar Királyság, hanem az Oszmán-Török Birodalom lett. Ez részben abból is következett, hogy egy idő után II. Ulászló király, akinek a tettereje a szélütések miatt folyamatosan hanyatlott, a konfliktussal és potenciális hadakozással is járó Habsburg-ellenes szövetség helyett, inkább közeledett a császári családhoz, amelyből utóbb II. Lajos és Jagelló Anna eljegyzése is megszületett Habsburg Ferdináddal és Habsburg Máriával.
Candale-i Anna királyné megőrizte népszerűségét és befolyását akkor is, amikor a francia szövetség halványodni kezdett. 1506-ban a magyar későközépkorban csaknem egyedülálló módon a férje életében életképes fiúutóddal ajándékozta meg a magyar királyt. Ez azonban tőle is súlyos áldozatot követelt: fia július 1-i születését követően nem sokkal később, 1506. július 26-án gyermekágyi lázban életét vesztette.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Naprendszer hóemberholdja: Dinkinesh és Selam
A Pitești börtön: Románia legkegyetlenebb átnevelő börtöne volt
3 ókori technológia, amiket mai napig nem sikerült teljesen megfejteni
A régészeknek jó okuk van arra, miért nem nyitják fel Kína első császárának sírját
Az univerzum rejtélyes, ötödik alapvető ereje a Föld körüli aszteroidákra is hatással lehet
Lengyel tábornok: Abban a percben szétlőjük Szentpétervárat, amint Oroszország lépést tesz a balti államok felé