Szeretjük vagy gyűlöljük – és mindkét érzelemre bőven van okunk –, Dzsingisz kán tagadhatatlanul a világtörténelem egyik leglenyűgözőbb alakja volt. A Bajkál-tó közelében élő kis nomád törzsben született Temüdzsin néven, aki később azzá a férfivá vált, aki egyesítette Mongóliát és uralkodott egy olyan birodalom felett, amely Kína keleti szélétől egészen az Adriai-tengerig húzódott.
Mégis, valamilyen okból ma a leginkább arról híres, hogy „nemzett”.
Igen, valószínűleg hallottál már arról, hogy az emberiség meglepően nagy hányada közvetlenül származik Dzsingisz kántól. De vajon igaz ez? Tényleg mindenütt „homeopátiás hordák” vesznek körül minket? Vagy ez csak egy újabb matematikai elkerülhetetlenség, mint például az, hogy mindannyian rokonságban állunk Nagy Károlylyal? — írja az IFLS.
Hány ember származik Dzsingisz kántól?
Ennek a ténynek a története közel 20 évre nyúlik vissza, egy 2003-ban készült, úttörő genetikai tanulmányig. Amikor a kutatók 16 ázsiai népesség DNS-ét vizsgálták, meglepődve fedezték fel, hogy majdnem minden 12. férfi egy szokatlan Y-kromoszómás vonallal rendelkezik – amelyet a kutatók nagy valószínűséggel Dzsingisz kántól származónak tartanak.
Miért gondolták ezt a kutatók?
Mivel nem tudtak mintát venni Dzsingisz kántól, történelmi és tudományos nyomokra támaszkodtak. Az elképzelés, hogy az egyedi Y-vonal egy természetes populációs növekedés következménye lenne, kizárható volt. „Ha ez az elterjedés egy általános populációs növekedés következménye lenne, több olyan vonalat találnánk, amely hasonló gyakorisággal fordul elő több populációban” – magyarázták a kutatók –, „de ezt nem tapasztaljuk”.
A statisztikai elemzés kizárta annak lehetőségét is, hogy az Y-kromoszóma vonala véletlenül alakult volna ki: ennek valószínűsége nagyjából egy a tíz-octoseptuagintillionhoz, ami egy olyan nagy szám, hogy nincs is rá létező kifejezésünk – ha le akarod írni, egyet kövess 237 nullával.
Hogyan terjedhetett el Dzsingisz kán genetikai vonala?
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nem csupán a biológiai kiválasztódás eredménye, hanem inkább kulturális tényezők is szerepet játszottak. Dzsingisz kán – és utódai – nem feltétlenül azért voltak „genetikailag alkalmasak”, mert erősek voltak vagy jól vadásztak, hanem egyszerűen azért, mert kánok voltak. A meghódított népek gyakran tömegesen irtódtak ki, csökkentve ezzel a jövő generációk génkészletét, és a kán családvonal még a 19. század közepén is jelentős hatalommal bírt Ázsiában.
Ennek eredményeképpen a genetikai elemzések azt mutatták, hogy a volt Mongol Birodalom területén élő férfiak mintegy 8%-a, világszerte pedig minden 200 férfiból egy közös férfi ősre vezethető vissza, és ez az ős szinte biztosan Dzsingisz kán volt.
Hány gyermeke volt Dzsingisz kánnak?
A források szerint Dzsingisz kán bőven kapott lehetőséget arra, hogy leszármazottai milliói legyenek. Első feleségét, Börte-t kilencéves korában vette el, bár a történelmi feljegyzések szerint csak hét év múlva éltek együtt „férjként és feleségként”. Élete során még hat másik nőt vett feleségül, és legendák szerint akár 500 ágyasa is volt.
Dzsingisz kán azonban valószínűleg csak Börte négy fiát ismerte el hivatalos örökösének, míg a többi gyermekének kiléte, beleértve Börte öt lányát is, az idők homályába veszett.
Van-e más, aki annyi utódot hagyott maga után, mint Dzsingisz kán?
Dzsingisz kán öröksége valóban lenyűgöző, de nem egyedülálló. Egy 2005-ös tanulmány egy másik Y-kromoszómás vonalat fedezett fel Kelet-Ázsiában, amely nagyjából minden harmincadik férfiban megtalálható volt. Ez a vonal a Ming-Qing átmenet idején jelent meg, és a kínai Qing-dinasztia alapítója, Nurhaci leszármazottaiból származott.
2006-ban egy harmadik elterjedt Y-kromoszómás vonalat találtak, amely a Közel-Kelettől egészen Írország nyugati partjáig terjedt. A kutatók ezt a vonalat Niall Noígíallach, vagyis az Ír Niall kilenc túsz királya nevéhez kapcsolták, aki állítólag az Uí Néill dinasztia alapítója volt.
Záró gondolatok: A genetikai hagyaték titkai
Bár Dzsingisz kánnak és más ősi uralkodóknak tulajdonítanak óriási genetikai örökséget, még mindig sok a kérdés. Mivel Dzsingisz kán földi maradványai sosem kerültek elő, és nincs közvetlen DNS-mintánk tőle, minden következtetés pusztán közvetett bizonyítékokra épül.
Ahogy Chris Tyler-Smith, a 2003-as tanulmány vezető szerzője megfogalmazta: „Az ilyen genetikai kapcsolatok keresése izgalmas. Remélem, hogy egyszer valaki megtalálja Dzsingisz kán sírját és maradványait, hogy végre közvetlen bizonyítékunk lehessen erről a történelmi figuráról.”
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
New Yorkban egy német sisakokból épített piramissal ünnepelték a háború végét
Galaxisunk egy sokkal nagyobb vonzásmedence része lehet
