Mely fajok lennének képesek átvészelni egy nukleáris háborút?
Vajon a földi élet képes lenne fennmaradni egy nukleáris háború után? A rövid válasz az, hogy igen, ugyanis az élet rendkívül szívós. Ennek bizonyítéka a nagyon változatos állat- és növényvilág, még annak ellenére is, hogy a bolygó látott már jó néhány tömeges kihalást – némelyekben ráadásul a szárazföldi fajok 90%-a eltűnt –, amelyek felérnek egy atomháború következményeivel.
Egy ilyen konfliktus hatásai sajnos már nem csak elméletiek, tekintettel arra, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésével fenyeget Ukrajna ellen. Egy nagyszabású nukleáris háború számos pusztító következménnyel járna. 1979-ben az amerikai Szenátus egy tanulmány keretében elemezte, hogyan érintené egy ilyen esemény egy átlagos várost.
Milyen fajok bírnának ki egy nukleáris háborút?
Az első (amerikai) atomrobbantás
Forrás: Wikimedia Commons
A Big Think szerint a közvetlen hatásokon túl azonban számolnunk kell a hosszú távú következményekkel is, a nukleáris téllel és a sugárzás káros hatásaival. Egy 2019-es tanulmány szerint egy USA és Oroszország közötti háború esetén akár 150 millió tonna korom kerülne a légkörbe, mely évekig blokkolná a napfényt, közel 10°C-os globális hőmérséklet-csökkenést okozva. A csapadékmennyiség és az évszakos váltakozása felborulna, jelentős éhínséget idézve elő mind az emberek, mind az állatvilág számára.
A sugárzás hatásai már részben ismertté váltak a csernobili és fukusimai katasztrófák révén. Csernobil környékén az élővilág genetikailag károsodott, de az eredeti élővilág mégis váratlan gyorsasággal tért vissza, mivel a növények ellenállóbbak a sugárzásra, és gyorsabban képesek pótolni az elhalt sejteket. Érdekes módon, a sugárzás által érintett Csernobil térségében a növény- és állatfajok száma ma magasabb, mint a baleset előtt.
A skorpiók például boldogulnának, de rajtuk kívül még jó néhány másik faj is. Illusztráció: depositphotos.com
Ugyanakkor egy atomerőmű-baleset nem mérhető egy teljes nukleáris háborúhoz, amely több kontinensen is óriási pusztítással járna. Csak az olyan életformáknak lenne esélye fennmaradni, amelyek képesek elviselni a magas sugárzást is, például egyes mikroorganizmusok, vagy a sivatagok ellenálló állatai, mint a skorpiók. Egyes baktériumok, mint a Deinococcus radiodurans, akár az emberek számára halálos sugárdózis ezerszeresét is képesek túlélni.
A túlélés esélyét befolyásolja az élőlények mérete, ellenállóképessége, és életmódja. A felszín alatti állatok, mint például a csupasz turkáló, jobban védettek lennének a sugárzás elől. Patkányszerű őseink, amelyek a dinoszauruszokat elpusztító aszteroidabecsapódást túlélték, hasonló helyzetben lehettek.
Érdemes elolvasni:
