Egy hatalmas aszteroida felforralta a Föld óceánjait, az életnek azonban ez az előnyére válhatott
A fiatal Naprendszerben egykor hatalmas aszteroidák bombázták többek között a Földet is, és a tudósok korábban bizonyítékot találtak arra, hogy egy különösen hatalmas objektum csapódott be bolygónkba mintegy 3,26 milliárd évvel ezelőtt.
Ez 50-200-szor akkora volt, mint a dinoszauruszok kihalását előidéző égitest, és amellett, hogy felforralta az óceánokat, évtizedekre globális sötétséget okozott, és több kilométer magas cunamikat gerjesztett, amelyek megsemmisítették a partvidékeket, írja a Mashable.
Az új kutatások szerint azonban a primitív élet ilyenkor is megtalálta a módját annak, hogyan boldoguljon
Nadja Drabon, a Harvard Egyetem föld- és bolygókutatója és a tanulmány vezetője elmondta, hogy „a becsapódásokról azt gondoljuk, hogy katasztrofálisak az élet számára. Tanulmányunk azonban rávilágít arra, hogy ezek az események előnyökkel is jártak az élet számára, különösen a korai időszakban, így valóban lehetővé tehették az élet virágzását.”
A tudósok gyanúja szerint a becsapódás egy mintegy 487 kilométer széles krátert hagyott maga után, és olyan sziklaalakzatokat hozott létre, amelyek ma is láthatóak Dél-Afrikában.
Aszteroida. Forrás: depositphotos.com
Tanulmányukban Drabon és csapata alaposan megvizsgálta ezen ősi kőzetek rétegeit, és több mint 200 mintát gyűjtöttek abból a rétegből, amelyik a becsapódás után hullott vissza a Földre.
A Földre visszahullott kőzetekben a kulcs
Ezek jelentős változásokat mutattak kialakulásukban és összetételükben a szerzők szerint, beleértve a vas és a vasban gazdag ásványok, a szideritek számottevő növekedését.
A szideritek gyakran olyan környezetben képződnek, ahol a mikrobák a vasat energiaforrásként hasznosítják, vagyis olyan területeken, ahol a mikrobák valószínűleg még akkor is virágoztak, amikor sok primitív, napfényt igénylő organizmus elpusztult.
„A cunamik, a légköri felmelegedés és a sötétség valószínűleg megtizedelték a fototróf mikrobákat a sekély vizekben. A bioszféra azonban valószínűleg gyorsan helyreállt, és középtávon a tápanyagok és a vas növekedése valószínűleg elősegítette a mikrobák virágzását, különösen a vasat hasznosító mikrobákét.”
A körülmények miatt tehát a vas a felszínre kerülhetett a felhevült tengerekben, az azzal táplálkozó mikrobák pedig ezt a bőséget használták ki.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
