Kit látna szívesebben Putyin a Fehér Házban?

Vlagyimir Putyin arra a kérdésre, hogy Donald Trumpot vagy Kamala Harrist részesíti-e előnyben, egyelőre nem adott konkrét választ. De vajon kivel járna jobban, ha bejutna a Fehér Házba?

Ki engedne több teret Putyinnak?

Amikor az orosz elnököt nyíltan megkérdezték, kit preferélna az USA következő elnökeként, ironikusan megjegyezte, hogy „kedvence” a jelenlegi elnök, Joe Biden, aki „minden támogatójának azt ajánlotta, hogy támogassák Harrist”. Harris „kifejező és ragályos nevetésének” gúnyos említése után viszont kiemelte, hogy Oroszország szerint a közelgő amerikai választások két, egyformán rossz választási lehetőséget kínálnak, olvasható a Newsweek beszámolójában.

Az elemzők szerint sem Harris, sem Trump nem kínál sok lehetőséget az amerikai-orosz kapcsolatok javítására, amelyek továbbra is a hidegháború utáni mélyponton vannak. Harris Oroszországgal kapcsolatos álláspontja megingathatatlan, míg Trump kapcsolata jóval bonyolultabb. Elnöksége alatt többek között kiterjedt szankciókat vezetett be a Kremllel szemben, annak ellenére, hogy Putyinról, mint vezetőről mindig kedvezően nyilatkozott.

Kamala Harris és Tim Walz 2024. augusztusában. Fotó: Gage Skidmore/Wikimedia

Mi lesz Ukrajnával? Trump nagyot mondott, Harrisnek azonban terve is van

Az AP News szerint a választások eredménye jelentősen befolyásolhatja az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikáját. Harris valószínűleg folytatni fogja az Ukrajnának nyújtott kiterjedt katonai és pénzügyi támogatást, miközben nyíltan támogatja Volodimir Zelenszkij elnököt. Trump ezzel szemben a Putyinnal való személyes kapcsolatát hirdeti, és azt állítja, hogy „24 órán belül” tűzszünetet tudna elérni. Az, hogy vonakodik részletezni egy tervet, spekulációkat váltott ki, hogy egy lehetséges tárgyalási stratégia részeként enyhíthet az Oroszországgal szembeni szankciókon. Egy friss vita során Trump kerülte a direkt véleménynyilvánítást az ukrán győzelemmel kapcsolatban, míg Harris biztosította Kijevet Amerika támogatásáról.

Mi a helyzet a NATO-val?

November 5-én eldől, Trump folytathatja-e elnöki karrierjét. Kiemelt kép: depositphotos.com

Harris álláspontja határozott az emberi jogi kérdésekben is. Az elsők között kommentálta Alekszej Navalnij volt ellenzéki politikus halálát, elítélve Putyin „brutalitását”. Trump viszont a demokratákat „belső ellenségnek” tekinti, amely tükrözi Putyin álláspontját a hazai ellenzékkel szemben. A NATO-val kapcsolatban Trump régóta nyomást gyakorol a szövetségesekre, hogy növeljék a katonai kiadásokat, megkérdőjelezve a kölcsönös védelmi záradékában foglaltakat. Harris azonban hangsúlyozta a NATO iránti „sziklaszilárd” elkötelezettséget, bár Ukrajna esetleges tagságával kapcsolatos álláspontja továbbra sem világos.

Mi lesz az atomfegyverekkel?

A nukleáris fegyverzetellenőrzés továbbra is központi kérdés marad. Az utolsó jelentős amerikai-orosz fegyverkezési szerződés, az Új START 2026-ban jár le. Biden megújította a szerződést, és Harris várhatóan továbbra is támogatni fogja. Eközben Oroszország 2023-ban felfüggesztette részvételét, ami arra késztette az Egyesült Államokat, hogy felhagyjon a rakétákkal kapcsolatos információk megosztásával.

Trump, aki kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből, egy új nukleáris megállapodást sürgetett, amely Oroszországot és Kínát is bevonná. Putyin reakciója alapján a Kreml úgy láthatja, a választás két, az orosz érdekek szempontjából kedvezőtlen választási lehetőséget kínál.

Érdemes elolvasni:

• Eddig tartott a hűség? Rengeteg észak-koreai katona állna át az ukránokhoz
• Oroszország és Ukrajna eközben titokban részleges fegyverszünetről tárgyalna?
• Veszélyben a kárpátaljai magyarok? A Kreml szerint legitim célpont a Kárpátaljára telepített Rheinmetall hadiüzem