Tudtad, hogy tanulhatsz űrmérnöknek Magyarországon?

Most nyáron végeztek Magyarország első okleveles űrmérnökei, de máris nemzetközi szinten elismert a szak.

Nem sok egyetem van Európában, amely kimondottan űrmérmök szakot működtet. A legközelebbi intézmény a bécsújhelyi egyetem, de a régióban máshol nincs ilyen képzés. Nem véletlen, hogy a Műegyetemet a nemrégiben felvették a Nemzetközi Asztronautikai Szövetségbe.

Idén nyáron végzett a BME űrmérnök mesterképzésének első évfolyama. Az első négy félév tapasztalatairól a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) szakfelelősét, Bacsárdi László egyetemi docenst kérdezte a bme.hu.

Az indulás

„2013-14 környékén alapítottuk meg a BME Űrfórumot, amelynek az volt a feladata, hogy önkéntes módon segítse az űrrel foglalkozó tanszékek – 5 kar 14 tanszéke – tevékenységét. Akár más karok is szóba jöhettek volna a képzés gesztoraként, de itt, a VIK-en a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék munkatársai már a ’60-as években elkezdtek különböző űrtechnológiai fejlesztésekkel foglalkozni. Több mint 40 misszióban vettek részt” – magyarázta Bacsárdi László. Hozzátette, az első magyar műhold, a Masat-1, illetve az azt követő kisműholdas fejlesztések is a karhoz kapcsolódnak.

A Műegyetem oktatói cégekkel és más egyetemekkel konzultáltak a szakot meghatározó képzési és kimeneti követelményekről. 2020 nyarára összeállt, hogy mit kell tudnia egy hazai űrmérnöknek. „A szakindítási eljárás a Covid-járvány miatt a tervezettnél lassabban haladt, végül 2022 őszén tudtuk fogadni az első hallgatókat, és most júniusban végzett az első évfolyam 19 űrmérnöke, többségük kitüntetéses diplomával” – idézte fel a szakfelelős.

Ki jelentkezhet űrmérnökenk?

A négy féléves mesterszakra természettudományos és műszaki területen szerzett BSc-s oklevéllel lehet jelentkezni, ezen belül a villamosmérnöki és a mechatronikai mérnöki alapszakról kreditvizsgálat nélkül. A hallgatók kicsivel több mint a fele érkezik erről a két szakról, a többiek között van gépészmérnök, mérnökinformatikus, műszaki menedzser, bionika szakos és matematikai végzettségű is. „De sokan jönnek munkapiaci tapasztalattal is, akár negyvenéves kor fölött. Igyekszünk blokkosítani az órarendet, hogy minél inkább össze lehessen egyeztetni a munkával.”

Akik nem tudják vállalni a nappali képzést, azok jelentkezhetnek a levelező formában végezhető űrtechnológiai szakember szakirányú továbbképzésre. Ez utóbbi 3 féléves, 90 kredites képzés, amely felvillantja az űrtechnológia különböző aspektusait az anyagtudománytól a Föld-megfigyelésen át az űrtávközlésig.

Jelenlegi program és jövőbeli tervek

A hallgatóktól kaptak visszajelzéseket az egyes tantárgyakkal kapcsolatban, voltak minimális változtatások, de az egész képzést tekintve egyelőre úgy látják, jó az irány. „Ez azért különleges képzés, mert úgy kellett felépíteni, hogy nem tudjuk, pontosan milyen tudással érkeznek a hallgatók, hiszen nagyon különböző alapszakokról jönnek” – jegyezte meg. A szakot a VIK-en működő űrmérnök szakbizottság gondozza, Csurgai-Horváth László egyetemi docens vezetésével.

Gondolkodnak azon, hogy a szakot előbb-utóbb angol nyelven indítsák el, de döntés még nem született erről. Nemzetközi együttműködéseik viszont így is vannak, így az Európai Űrügynökséggel (ESA), amely rendszeresen meghirdet különböző oktatási programokat, workshopokat, kurzusokat – ezekre jelentkezhetnek a Magyarországon tanuló hallgatók is. Folyamatosan keresik az újabb nemzetközi kapcsolatokat, a szakfelelős tavaly év végén például Brazíliavárosban a Brazil Űrügynökség elnökével egyeztethetett a szakról.

Utána hol dolgozhatnak?

Tudnak az űrmérnökképzésről az űriparért és űrkutatásért felelős minisztériumok és persze az űripari cégek is, közülük többel is együttműködnek. Az űriparnak része az űrtávközlés, különböző kommunikációs berendezések fejlesztése és gyártása, a sugárzásmérés, az anyagtudomány, a műholdas fejlesztések, a távérzékelés, a Föld-megfigyelés vagy a műholdas adatokra alapozott építészet. A Hazai űrkörkép nevű kiadvány legutóbbi számában már több mint 60 olyan szervezet és cég szerepelt, amely ezen a területen érdekelt. Egyszóval az űripar gyorsan fejlődő terület idehaza is, egyre több szakemberre van szükség.

„Egy űrmérnök részt vehet műholdak fejlesztésében, ami lehet magának a platformnak az összeállítása vagy a hasznos teher fejlesztése – aki nálunk végez, mindkettőhöz ért. Foglalkozhat továbbá azzal, hogy a Földről hogyan tudunk eljuttatni valamit a világűrbe, ami jellemzően rakétafejlesztést jelent, de ide kapcsolódnak az európai űrszabványokról szóló tárgyak is” – magyarázta Bacsárdi.

Ez is érdekelhet:

• Három nemzetközi elismerést is begyűjtött a budapesti luxushotel
• A tűzoltók megállították Magyarország idei legnagyobb bozóttüzét, különleges jutalmat kaptak érte