Elhunyt szeretteinkkel beszélgetni AI segítségével? – A „digitális feltámadás” etikátlan, illegális és nem segít a gyász feldolgozásában

Idén év elején egy spanyol tévéműsor nézői szembesültek azzal, hogy elhunyt szeretteik hangját mesterséges intelligencia segítségével idézték meg – olyan hangfelvételeket hallgathattak, amelyeket az AI az elhunytak korábbi beszélgetéseiből hozott létre. A meghökkentő technológia, amelyet „digitális feltámadásként” is emlegetnek, vitákat szított mind a közönség, mind szakmai körökben. Nemcsak a szeretett személyek hangját idézte meg az AI, hanem  megindító kérdéseket is feltett, ezzel mélyen megérintve a gyászolókat.

A „digitális feltámadás” során mesterséges intelligencia segítségével próbálnak megidézni elhunyt személyeket, legyen szó hangjukról, arcvonásaikról vagy személyiségük egyes elemeiről. Bár az ilyen technológia pillanatnyi vigaszt nyújthat, komoly kérdéseket vet fel az etika, a filozófia és a jog terén egyaránt.

A hamis emlékek veszélyei

A digitális feltámadás filozófiai aggályainak középpontjában az áll, hogy mit is jelent valójában „létezni”. Egy elhunyt személy hangját vagy külsejét újraalkotva azt hihetjük, meghosszabbítjuk jelenlétét, vagy valójában csak egy árnyat idézünk meg, amely nélkülözi a valódi lényegét írja a The Conversation.

Az ember személyisége messze több, mint puszta válaszok vagy egy digitális kép. Az egyéni tapasztalatok, érzelmek és gondolatok összetettsége nem utánozható mesterségesen. Az emlékezés azonban mégis kulcsfontosságú: a digitális feltámadásban benne rejlik a vágy, hogy fenntartsuk az eltávozottak jelenlétét. Ám az emlékek természetüknél fogva formálódnak, változnak és igazodnak az időhöz. Vajon etikus-e egy mesterséges másolatba kapaszkodni, miközben az eredeti emlékek változása elkerülhetetlen?

Az igazi identitás

Egy ember identitása összetett, kapcsolatok és élmények hálózatából épül fel. Amikor megpróbáljuk újraalkotni valakinek a „személyiségét”, gyakran inkább egy idealizált változatot hozunk létre, amely saját elvárásainkat és vágyainkat tükrözi.

A gyász természetes folyamatát is befolyásolhatja ez a technológia. A halál az élet természetes része, a gyász pedig lehetőséget ad arra, hogy megbékéljünk az elvesztéssel. A digitális feltámadás azonban megzavarhatja az elengedés folyamatát, megakadályozva, hogy tovább tudjunk lépni, és elfogadjuk az elkerülhetetlent.

Ezen túlmenően felmerül a hozzájárulás és az identitás védelmének kérdése is. Ki dönthet arról, hogy egy elhunyt személyt újraalkossanak-e? És miként kezelhetjük egy olyan ember akaratát, aki már nem tudja kinyilvánítani kívánságait?

 A gyász kihasználása nyereség érdekében

Ne feledjük, hogy a technológiai fejlesztések mögött üzleti szándékok húzódnak meg. Az a gondolat, hogy egyes vállalatok profitot termeljenek a gyász feldolgozásának lehetőségéből, további etikai és filozófiai dilemmákat vet fel.

Etikai szempontból az ilyen üzleti modellek ellentmondanak a tisztelet és méltóság alapelveinek, amelyek alapvetőek kellene, hogy legyenek az emberi kapcsolatokban. A gyász intim és személyes folyamat, amely segít elfogadni az elmúlást és békére lelni. Az üzleti beavatkozás a gyász ezen szent folyamatába érzelmi kihasználásnak tekinthető, hiszen olyan embereket céloz meg, akik a legsebezhetőbbek.

Ezen kívül a gyász feldolgozását is torzíthatja. A veszteség és a fájdalom megtapasztalása emberi fejlődésünk része, segít abban, hogy erősebbé váljunk. Ha a digitális feltámadás elvonja a figyelmünket a valóságról, és egy illúziót kínál fel, azzal meggátolhatja, hogy igazán feldolgozzuk a veszteséget.

Morális szempontjából is megkérdőjelezhető az ilyen cégek valódi szándéka. Bár azt állítják, hogy vigaszt és emlékőrzést kínálnak, kérdés, hogy hol húzzuk meg a határt a valódi segítség és a profitért folytatott kihasználás között.

A gyász folyamatának elmélyítése digitális feltámadással

A „digitális feltámadás” mélyen ellentmondásos jelenség. Miközben arra törekszik, hogy közelebb hozza hozzánk elvesztett szeretteinket, szembesít minket azzal, hogy már nincsenek velünk. Így nemcsak az emberi lét természetét kérdőjelezi meg, hanem azt is, mit jelent valójában embernek lenni.

Miközben a szeretteink hiányát próbáljuk enyhíteni, ez a technológia egyre mélyíti azt a belső küzdelmet, hogy elengedjük őket, és szembesüljünk a halál elkerülhetetlen valóságával.

Ez a belső ellentmondás tovább fokozódik, amikor rájövünk, hogy a mesterséges intelligencia eszközeivel próbáljuk megőrizni az emléküket, amelyek azonban soha nem lesznek képesek igazán visszaadni az átélt élmények teljes mélységét. A tökéletlen, digitális másolat, bár látszólag megnyugtató, valójában nem tudja visszaadni azokat akiket szerettünk és elveszítettünk.

Ezt is érdemes elolvasni:

Felébredt a kómából a férfi, azóta azt hiszi, 1980-ban van

11 percig halott volt, meghökkentő dolgokat látott ezalatt