Egy ősi mezopotámiai pecsét vezethet el az írás kialakulásához

A Bolognai Egyetem kutatói összefüggést találtak a mezopotámiai proto-ékírás, a proto-ékjelek, és az ősi hengerpecséteken megjelenő, még régebbi kőbe vésett képek között.

Hogyan jelent meg az írás Mezopotámiában?

Az első ismert írásrendszer, az ékírás, a mai Irak területén alakult ki, körülbelül 5200 évvel ezelőtt. Az ékírás egyszerre jelölt hangot és jelentést is. Ezt egy korábbi, egyszerűbb rendszer, a proto-ékírás előzte meg, amely Kr. e. 3350-től 3000-ig volt használatban. A hengerpecsétek apró, faragott kövek voltak, amelyeket agyagtáblákon gördítettek végig, hogy lenyomatot hagyjanak. Az Kr. e. negyedik évezred közepétől Urukban ezek a pecsétek az áruk főként textil- és mezőgazdasági termékek előállításának, tárolásának és szállításának nyomon követésére szolgáltak egy számviteli rendszer részeként.

Az Antiquity című folyóiratban közzétett kutatásban leírtak alapján az első proto-ékírás jelek, amelyek 5000 évvel ezelőtt Urukban, Mezopotámia egyik legrégebbi és legfontosabb városában jelentek meg, közvetlen kapcsolatban állnak a pecsétek képeivel, amelyek némelyike 6000 évre nyúlik vissza. A kutatók szerint a mezopotámiai írás kezdete az ősi hengerpecsétekre vésett képekre vezethető vissza. Silvia Ferrara, a Bolognai Egyetem professzora elmondta, hogy „az a szellemi ugrás, amely lehetővé tette a szimbólumokból az írás felé vezető átmenetet, alapvető jelentőségű az emberi technológiák fejlődésében”.

Ez éppen egy adásvételi szerződés, de ugyanilyen formában már jegyeztek fel vicceket a sumérok
Forrás: Wikimedia Commons

„Ez a tanulmány hídként szolgál a történelem előtti és a történelem közötti átmenetben: bemutatja, hogyan kerültek át a történelem előtti kor képei az emberiség egyik első írásrendszerébe. Kutatásunk elején csak néhány közös forma feltárására számítottunk, de konkrét párhuzamokat találtunk a késő őskori pecsétek és a proto-ékírás jelei között.”

Ferrara szerint a pecsétek képeit szorosan összefüggésben használták az első írásjelekkel, azonban mindent nem tudtak a kettő közötti kapcsolatról, írja az Arkeonews. Csapatával ismétlődő mintákat fedezett fel a pecséteken, például a textilek és kerámiák szállítását ábrázoló motívumokat. A korai proto-ékírás jelek is ezeket a témákat követik, ami arra utal, hogy a pecsétek szimbólumai közvetlenül inspirálhatták a proto-ékírást. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a korai őskori pecsétek motívumai kevésbé hasonlítanak a proto-ékírás jeleire, míg a későbbi őskori pecsétek már hasonlóbbak. Ez fontos információkat adott a szimbolikus hagyományok fejlődéséről, amelyek hozzájárultak az írás kialakulásához.

Mészkőből készült Hengerpecsét és Samas, az asszír és akkád igazságisten a Louvre-ban. Jastrow

További bizonyíték, hogy a pecsétek motívumai az adminisztratív funkcióból strukturált írásrendszerré fejlődtek, a kutatócsoport alapos összehasonlítása a pecsétek és a proto-ékírás jelek között. Kathryn Kelley és Mattia Cartolano kutatók szerint ezek az ábrák végigkísérik Mezopotámia korai városi és gazdasági fejlődését, megmutatva, hogyan alakultak át a szimbólumok proto-ékírásos jelekké.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat