Rákóczi Ferenc fiának adta ki magát az örökéletűnek hitt francia gróf
Saint-Germain grófja a 18. század egyik leghíresebb és egyúttal legtitokzatosabb alakja. Ő maga alkímiától kezdve számos dologgal foglalkozott, a különböző okkult mozgalmak máig egyfajta példaképként tekintene rá. Saint-Germainről az is elterjedt, hogy örökéletű és valójában különböző híres történelmi személyek reinkarnációja. Életének egy meghatározó vonása, hogy II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem fiának adta ki magát. De mit mesélt ő maga Rákócziról és mi lehet az igazság a legenda mögött?
Rákóczi Ferenc, mint hivatkozási pont
Saint-Germain grófjának az élete a nehezebben kibogozható feladatok közé tartozik. Már élete során egyfajta misztikus ködöt vont maga köré. Halála után viszont ez nem csökkent, hanem erősebb lett. A róla író szerzők csak gyarapították az alakja köré szőtt legendákat. Ezek közé tartoznak például a gróf olyan képességei, hogy fémből aranyat állított elő, meg tudott olvasztani drágaköveket és örök élettel bírt. Utóbbi állítást egyébként maga Voltaire, a felvilágosodás híres írója és filozófusa is papírra vetette a porosz királynak írt levelében.
Saint-Germain grófjának korai életéről hiteles adatot nehezen találni. Egészen az 1740-es évekig lehet visszamenni, amikor Londonban bukkant fel, ahol zenei esteket adott. Bizonyítékát adta kivételes nyelvtehetségének is, és már ekkor arról beszélt, hogy megjárta Konstantinápolyt és az Újvilágot is, amiből meg tudott gazdagodni. Talán a nyelvekben való járatossága miatt figyeltek fel rá a hatóságok és letartóztatták kémkedés miatt. Rábizonyítani azonban semmit nem sikerült, így szabadon engedték. Mivel 1745-ben, a skótok jakobita felkelése idején történt az eset, ezért a gyanú talán nem is volt annyira megalapozatlan…
Saint-Germain grófjának egyik ábrázolása egy 1783-as meszeten (Wikipédia)
Saint-Germain ugyanis 1748-ban már a francia udvarban tartózkodott. XV. Lajos francia királynak teljesített diplomáciai szolgálatokat, de egyesek szerint egy alkalommal sikerült kigyógyítania a királyt egy halálos betegségből. Amikor zajlott a hétéves háború (1756-63), Hollandiába majd Angliába ment. Vélhetően a francia politika békepárti, nem osztrák szárnya használta volna a képességeit. (A hétéves háborúban ugyanis a hagyományosan Ausztriával szemben álló franciák szövetkeztek az osztrákokkal a poroszok és az angolok ellen). A britek azonban elutasították a közeledést.
A diplomáciai kapuk megnyitásának egy eszköze lehetett, hogy a gróf Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem eltitkolt fiának mondta magát. E rokonság révén ugyanis könnyebben bebocsátást nyert az előkelőbb körökbe. A vélt Rákóczi-rokonság felderítése azonban nem könnyű.
Hogy lehet a grófnak köze Rákóczi Ferenc családjához?
Sant-Germain szűkebb társaságban többször beszélt állítólagos származásáról. Eszerint a fejedelem első feleségétől származik, aki a Thököly családból származott. Ám elrabolták és holtnak nyilvánították, miközben előbb Párizsba vitték, majd az utolsó Medici, Gian Gastone toszkán herceg pártfogása alá helyezték, ahol rendkívül gondos nevelésben részesült. A történetnek több változata kering, egyik szerint ezt az osztrákok tették, a másik szerint viszont maga Rákóczi, hogy megmentse az örökösét a Habsburgoktól.
A magyar történelmet ismerők alighanem joggal mondják erre a történetre, hogy csak egy külföldi találta ki, aki ismert két nevet egy távoli országból és a rokonuknak vallotta magát. (Thököly és a törökökkel való barátsága ugyanis európai ismertséget hozott neki, ahogy Rákóczi nevét is sokan hallották a spanyol örökösödési háború mellékhadszíntereként folyó szabadságharc okán, ráadásul ő éveket élt Franciaországban). Közismert ugyanis, hogy a fejedelemnek egyetlen felesége volt, Sarolta-Amália hessen-wanfredi hercegnő, a jelzett 1696-os évben két éve házasként éltek, egy feltételezett Thököly-lány időrendileg sehogy nem illik Rákóczi életrajzába. (Arról nem is beszélve, hogy a Thököly család 1690-1700 között még életben lévő tagjai vagy házasok vagy túl idősek voltak egy ilyen kapcsolathoz).
Mányoki Ádám – II. Rákóczi Ferenc (Wikipédia)
Némi érdekesség viszont Saint-Germain történetében, hogy Rákócziéknak csakugyan született egy korán elhalt gyermekük. Rákóczi Lipót 1696-ban született. (A Saint-Germainről szóló életrajzok általában keverni szokták, hogy mit állított magáról a gróf és mit tudhatunk Rákóczi Lipótról). Rákóczi végrendelete is említi, annyit tudhatunk emellett róla, hogy valamikor négy éves kora körül elhunyt.
Az ellentmondás feloldására különböző teóriák születtek. Az egyik szerint Rákóczi Ferenc természetes gyermeke lehetett Saint-Germain. A másik megoldás szerint egyszerűen csak a hivatalos házasság elé kell tenni a születési időt.
Néhány meredekebb elmélet a kapcsolatról
Saint-Germain 1779-ben, amikor megérkezett Scleswigbe, azt mondta Károly hessen-kasseli hercegnek, hogy 88 éves. Ez 1691-re tenné a gróf születési idejét, amennyiben hihetünk neki. Amikor a hiteles történeti forrásokban felbukkant a neve, akkor 50 év körülinek írták le, ami megfelelhet ennek a kornak, hiszen az 1740-es években találkozunk először a nevével. Persze az is lehetséges, hogy a gróf, mivel az életet meghosszabbító szokásokkal kapcsolatban adott korábban tanácsot és örökéletűnek is hitték, ezért kissé túlbecsülte a saját korát Károly hercegnek.
A kronológiai problémákon azonban ez az állítás sem segít. Rákóczi Ferenc ugyanis 1691-ben mindössze 15 éves volt. Ennyi idősen persze már nemzhetett gyermeket, ám ekkoriban éppen Bécsben nevelték a jezsuiták, miután Munkács várát elfoglalták az édesanyjától, Zrínyi Ilonától. A szigorú nevelés közepette pedig valószínűtlen, hogy bármelyik, egyébként földrajzilag ekkor távol élő Thökölyvel találkozhatott volna. Ha pedig ekkor mégiscsak gyermeke született volna, a későbbi fejedelem császárhű korszakában aligha menekítette volna ki a gyermekét a Habsburgok elől.
II. Rákóczi Ferenc nyolc éves korában (Wikipédia)
A francia gróf legendája azonban egy erősebb állítást is megengedett magáról és Rákócziról. Saint-Germain grófról ugyanis azt rebesgették, hogy örökéletű. Jézussal és más történelmi személyekkel történő találkozásairól írtak, vagy arról, hogy egyik-másik ő maga. Ezek közé tartozott II. Rákóczi Ferenc is. Azaz, valójában a fejedelem nem halt meg, hanem ő maga Saint-Germain gróf. A teozófiai irodalom gyakran hivatkozik rá úgy, hogy “Rákóczi mester”.
Hogy Rákóczi halálát csak megrendezték, azt Mikes Kelementől Törökországi leveleiből vélik tudni, hogy Rákóczi csak megrendezte a halálát. A helyi törökök ugyanis nem ismerték fel, hanem azt állították, hogy valaki mást öltöztettek be a ruhájába és a fejedelem elment. Tegyük hozzá, hogy ugyanebben a levélben Mikes leírja Rákóczi testének a boncolását is, továbbá az, hogy végig szemtanúk vették körül, ami valószínűtlenné teszi ezt a történetet.
Egyszerű vég?
Saint-Germain a fentebb tárgyalt diplomáciai küldetése után hosszú európai útra indult, megfordult a legtöbb udvarban. Szentpétervárott például akkor tartózkodott, amikor II. Katalin puccsal átvette a hatalmat a férjétől, III. Pétertől. (Emiatt szóbeszéd támadt arról, hogy ő is részese volt, valójában azonban nem tudni a részvételéről, és inkább a cár, mint a cárnő társaságát kereste). A német udvarok közül végül Károly hessen-kasseli hercegnél telepedett le.
Ott folytatta az alkímiai kísérleteit egészen 1784-ben vélhetően tüdőgyulladásban bekövetkezett haláláig. Amikor számba vették az örökül hagyott vagyonát, akkor sem a drágaköveknek, sem az aranynak, sem pedig a perzsiai és indiai utazásokon összeszedett mesés vagyonnak nem lelték nyomát. Azonban többen még látni vélték a halála után is, köztük maga Károly hessen-kasseli herceg is. (A gróf egyébként Európa-szerte annyira híres volt, hogy sokan vették fel a személyiségét és adták ki magukat Saint-Germainnek, még életében is).
Saint-Germain grófja egy 18. századi metszeten (Wikipédia)
Az azóta eltelt évszázadokban is látni vélték. Többek között 1835-ben Párizsban, 1867-ben Milánóban, sőt még 1896-ban is. 1926-ban is találkoztak vele állítólag, ahol Saint-Germain azt mesélte, hogy egy erdélyi kastélyban él. 1972-ben a francia televízióban jelentette be Richard Chanfray énekes, hogy ő Saint-Germain grófja és azt is hozzátette, hogy egyébként XV. Lajos király is életben van még. (Az énekes 1983-ban öngyilkos lett).
Alighanem még ma is sokan akadnak, akik Saint-Germain grófnak tekintik magukat és akadnak olyanok is, akik hisznek nekik. Azonban az adatok arra utalnak, hogy Saint-Germain grófja se Rákóczi Ferenc fia, sem maga az erdélyi fejedelem nem volt.
