Rákóczi Regécén jártunk – képgaléria

A magyar várak kötelező érdekességei között mindig fel kell tudni sorolni egy híres embert, aki falai között megfordult, meg kell említeni a bevehetetlenségét, a titkos alagutakat, elásott kincseket és pusztulásához a magyarellenes osztrák várrobbantókat.

A felsővár, Fotó: Mayer Jácint

Regéc esete szerencsés, hiszen leghíresebb nagyjaink közül Rákóczi Ferenc személye köthető hozzá, aki már kisiskolásaink körében is ismert. A leírásokban mindig kiemelik, hogy a későbbi fejedelem itt töltötte gyerekkorát, de a valóságban ez nem jelentette a „kis úr”, azaz „Ferkő” hosszabb vagy folyamatos tartózkodását az itteni birtokon. Kétéves korában pár hónap volt a legnagyobb regéci vakációja, amit később viszonylag kevés számú látogatás követett édesanyja, Zrínyi Ilona oldalán. A vár katonailag nem volt jelentős, a Rákócziak korában is inkább főúri lakhelynek számított, de ezzel együtt sem képezte a legfontosabb birtokát a családnak. Az alagút-kérdés is kézenfekvő, hiszen az udvarba vezető kazamatafolyosón keresztül áthaladva ma is találkozhatunk a Kútbástya alól kiinduló sziklába vájt folyosóval, amit egy kis fantázia segítségével könnyen összefüggésbe hozhatunk a környék váraihoz vezető rejtekutakkal, vagy csupán titkos kijáratokkal. A kincsek legendája itt kivételesen nem áll távol a valóságtól. A Zrínyi Ilona második férje, Thököly Imre vezette kurucok ez időben a török szövetségében küzdöttek az országot 150 év oszmán iga után felszabadítani akaró erők ellen. Amikor a váradi pasa 1685-ben váratlanul elfogatta Thökölyt, csapatai magukat elárultnak érezve többnyire átálltak a király oldalára, emiatt nyitotta meg harc nélkül a várának kapuit Regéc is. A tárházban őrzött arany és ezüst kincsek így a Rákóczi-család tulajdonából a királyi kamara kezelésébe kerültek az árvák, „Ferus” és nővére „Julianka” nagykorúvá válásáig. A következő évben a jelentősebb védműveket megsemmisítik, az épületet lerontják, így egyfajta ismert várromboló jelképpé válik a szabadságharc későbbi vezetőjének hajléka. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ez a cselekmény háborús helyzetben történik, és a Haditanács nem tartotta a várat használatra érdemesnek, ami egyébként nem jelentette ez az épületkomplexum teljes megsemmisítését. Kevéssé ismert, hogy 1703-1711 között maga Rákóczi is hasonló megfontolásból pusztítja el Tokaj, Szendrő, Kálló, Szatmár várakat, de még Sárospatakot sem kíméli meg saját hadereje.

A megújult Regéc, Fotó: Jung György

Regéc feltárása 1999-ben kezdődött. Azóta apró lépésekben történik a vár megmentése, felújítása napjainkban is tart.

A régészeti munka egyik érdekes színfoltjaként említhetjük meg egy – jó eséllyel – bűntény két áldozatának maradványát. Elég szokatlan módon az északi sáfárház padlója alá, azaz egy szobában lettek eltemetve, a rétegviszonyok ismeretében röviddel a vár lerombolása előtt.

A regéci vár látképe, Fotó: Jung György

A hegyre vezető utat kiszélesítették, ami így gépjárművel is használhatóvá vált. A védműveket, a felsővárat és a négyszintes öregtornyot helyreállították, berendezték, tavaly nyáron pedig átadásra került a keleti reneszánsz palotaszárny. Mostantól három szinten követhető nyomon a lakók élete és tekinthetők meg használati tárgyaik a borospincétől a sáfárházak, a pitvar, a mosóház, a 17. századi ebédlőpalota, és a vár úrnőinek lakóterén keresztül. Az alsóvár területét még nem érték el a látványos munkálatok, innen a vár egészére pazar rálátási lehetőség nyílik a látogatónak.

Téli Regéc, Fotó: Mayer Jácint

Érdemes elolvasniNoé bárkája Boldogkő szirtjén

A Regécen végzett munkák folytatódnak. Az épületek kiegészítéseinél figyelnek a lehetőség szerinti megfelelő anyaghasználatra, így a modern technológiával megépített belső terek és a visszamagasított falak ellenére sem vált a vár sterillé. A korabeli hangulatot ugyan már nem képes teljesen megjeleníteni, de úgy tűnik itt sikerült megtalálni az arany középutat a turisztikai fejlesztés és a műemlék hitelességének tisztelete között.

Galéria