Egy apró kémiai különbség fedi fel a papagájok színpompájának titkát – állítja ez a tanulmány
Hogy választ találjanak erre a kérdésre, kutatók két színpompás papagájfajra fordították figyelmüket: a borongós lórira (Pseudeos fuscata) és a rózsás arcú törpepapagájra (Agapornis roseicollis). E madarak színéért felelős psittacofulvinok kémiai összetételét vizsgálták közelebbről.
A papagájok rendkívül élénk és gazdag színvilággal rendelkeznek.
A psittacofulvinok egyedülálló pigmentek, amelyek különleges, élénk színezetet kölcsönöznek a papagájok tollazatának. Ezek a pigmentek kémiai összetételük révén különféle árnyalatokat hoznak létre, a piros és sárga színektől egészen a zöldig, amit a nanoszerkezetek kék fényvisszaverése tesz még változatosabbá. A psittacofulvinok szénatom-láncokból állnak. Amikor a tudósok ezeknek a láncoknak a végződéseit vizsgálták, érdekes kémiai eltéréseket figyeltek meg, amelyek különböző árnyalatokhoz köthetők írja a Smithsonian Mag.
Színvarázs a tollakon: hogyan születnek a papagájok lenyűgöző árnyalatai?
A piros tollak esetében a szénláncok végén egy aldehid nevű szerves vegyület található, míg a sárga tollak végén karbonsav nevű molekula van jelen. Egyes esetekben mind aldehid, mind karbonsav molekulák is megtalálhatók, ami a sárga, piros és narancssárga színek különféle árnyalatait eredményezi. A zöld tollak viszont úgy jönnek létre, hogy a sárga tollak tetején kék színt adó nanoszerkezetek helyezkednek el. A fekete, szürke és barna tollak ezzel szemben egy teljesen eltérő pigment, a melanin révén alakulnak ki. Így a papagájok számos módon “keverhetik és variálhatják” a különböző pigmenttípusokat, hogy néha egészen egyedi színeket érjenek el – mondja Corbo a ScienceNews újságírójának, Erin Garcia de Jesúsnak. A kutatócsoport azt is felfedezte, hogy egy ALDH3A2 nevű enzim felelős ezekért a kémiai különbségekért. Kiderült, hogy az ALDH3A2 mennyiségét a madarak génjei kódolják. Eredményeik azt mutatják, hogy “a természet gyakran elegánsan egyszerű reakciókat használ, hogy jelentős változásokat érjen el” – mondja Keith Gordon, az Otago Egyetem vegyésze, aki ugyan nem vett részt a kutatásban, de a Science magazin-nak nyilatkozott. A kutatók most mélyebb betekintést nyertek a papagájtollak kémiai és genetikai alapjaiba. Sok kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan maradt.
Miért termelnek a papagájok psittacofulvinokat, míg más madarak a karotinoidokat táplálékukból nyerik? Miért alakult ki bennük ez a képesség?
“Valamiben jobbak ezek a molekulák, mint a karotinoidok?” – teszi fel a kérdést Corbo a ScienceNews számára.
A tudósok a jövőben akár a papagájok biológiájáról és életmódjáról is új ismereteket szerezhetnek ezen felfedezések révén. Például a kék lábú szuláknál minél élénkebb a lábak színe, annál egészségesebbek az egyedek. A nőstények is a hímek lábainak élénkségét figyelik meg szaporodási alkalmasságuk megítélésében.
“Az embereket nagyon érdekli, hogy egy toll pigmenttartalma mit árulhat el egy élőlény egészségi állapotáról, stressz-szintjéről vagy biológiájának más aspektusairól” – mondja Price-Waldman az NPR-nek.
Kiemelt kép: Depositphotos.com
Ezt is érdemes elolvasni:
Cuki, vagy rémálmaid főszereplője? A világ legnagyobb csigája majdnem egyméteres is lehet
Ilyen nincs: hamisították a pandamacikat a kínai állatkertben
