Hogyan kezelik Üzbegisztán és más közép-ázsiai országok az élelmezésbiztonsági kérdéseket?
Ma minden közép-ázsiai ország a saját élelmezésbiztonságának biztosítását tekinti az egyik legsürgetőbb prioritásnak. Ugyanakkor ezek az államok közös kihívásokkal és fenyegetésekkel néznek szembe, amelyek negatívan befolyásolhatják az egész régió élelmezésbiztonságát.
E kihívások között említhető a víz- és éghajlati viszonyok romlása, a régió valamennyi országának külső élelmiszerpiacoktól való függése, valamint a globális geopolitikai helyzet. Ebben a tekintetben a régió országai közötti együttműködés fejlesztésének kérdései a fent említett problémák közös leküzdése érdekében aktuálissá válnak.
Külön ki kell emelni, hogy Üzbegisztán aktív külpolitikája Közép-Ázsiában pozitív impulzusként szolgált az államok közötti kölcsönhatás erősítésében a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatokban. Ezt bizonyítja az államközi, kétoldalú és többoldalú találkozók, köztük a legmagasabb szintű tárgyalások gyakoribbá válása. Ennek eredményeként más dokumentumokkal együtt általában az agrár-ipari ágazatot érintő megállapodások szilárd csomagját írják alá.
Ez alól nem képeztek kivételt a Shavkat Mirziyoyev és Kassym-Jomart Tokayev elnökök között idén augusztus 8-án lezajlott tárgyalások sem. A látogatás részeként megállapodást írtak alá a Kazah Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma és az Üzbég Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma között a mezőgazdaság területén való együttműködésről.
A kazah elnök 2022. novemberi taskenti látogatása az élelmiszerágazattal kapcsolatos dokumentumok tekintetében az egyik legtermékenyebbnek tekinthető. A tárgyalások részeként többek között az ásványi műtrágyák közös gyártásáról szóló megállapodások születtek, és jóváhagyták a kétoldalú együttműködési programot a kölcsönös kereskedelem növelésére és a mezőgazdasági termelés területén közös projektek végrehajtására, amelynek összege 1,3 milliárd dollár.
Hasonlóképpen, 2023 január-márciusában, a magas szintű delegációk látogatásait és az Üzbegisztán és Kirgizisztán közötti legmagasabb szintű tárgyalásokat követően 8 dokumentumot írtak alá az agrár-ipari ágazatban való együttműködésről. Ezek a dokumentumok a termesztés, a növény-egészségügyi szabályozás és a mezőgazdasági termékek kölcsönös szállítása terén folytatott együttműködéssel kapcsolatos kérdések széles körét fedik le.
Taskent kapcsolatai Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal is aktívan fejlődnek. Az elmúlt években az üzbég fél több „útitervet” is aláírt ezekkel az államokkal a régiók közötti együttműködés elmélyítése, a határokon átnyúló folyami erőforrások ésszerű felhasználása és a határokon átnyúló kereskedelem fokozása érdekében.
A 2017-2019-es időszakban Üzbegisztán kereskedelmi forgalma a közép-ázsiai országokkal csaknem megduplázódott – 2,7 milliárd dollárról 5,2 milliárd dollárra. Ugyanakkor a Kazahsztánnal folytatott kereskedelem 1,6-szorosára, Kirgizisztánnal – 2,3-szorosára, Türkmenisztánnal – 3,1-szeresére, Tádzsikisztánnal – 2-szeresére nőtt. Hazai és külföldi szakértők szerint a kereskedelmi forgalom további növelésére még jelentős kiaknázatlan lehetőségek vannak.
Közép-Ázsiában Üzbegisztán élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalmában Kazahsztán vezet. Például csak 2022-ben Üzbegisztán közel 3 millió tonna búzát importált Kazahsztánból. Üzbegisztán gyümölcs- és zöldségkivitelének volumene Kazahsztánba 216 millió dollárt tett ki.
A közép-ázsiai államok a kazahsztáni gabona fő fogyasztói. A kereskedelem legnagyobb volumene Üzbegisztánra esik – mintegy 60%, Tádzsikisztán – 18%, Kirgizisztán – 14% és Türkmenisztán – 6%.
Ugyanakkor továbbra is nagy lehetőség van a közép-ázsiai országok közötti célzottabb együttműködés további növelésére.
Különösen az élelmezésbiztonság biztosítása terén minden ország kizárólag a saját erőforrásaira támaszkodik. A legtöbb kihívás és fenyegetés azonban közös a régióban, és minden államot érint.
A régióban a demográfiai növekedés (75,5 millió ember) mellett a vízkészletek egyre fogynak. Az elmúlt 15 évben az egy főre jutó öntözött földterület több mint 25%-kal csökkent. Várhatóan a Szir-Darja és az Amu-Darja folyók medencéjében, amelyek 10 millió hektár földterület öntözővízének létfontosságú forrásai, a vízmennyiség 15%-kal fog csökkenni. A gleccserek, e folyók forrásainak túlzott csökkenése folytatódik.
A fent említett negatív tendenciák leküzdéséhez és az azokhoz való sikeres alkalmazkodáshoz viszont a régió valamennyi országának együttes erőfeszítéseire és összehangolt fellépésére van szükség. A régió országainak összehangolt munkáját az általános élelmezésbiztonság javításában azonban akadályozza a társadalmi-gazdasági fejlettségi szintek közötti különbség, valamint az egyes államok eltérő prioritásai és megközelítései a problémával kapcsolatban.
Kazahsztán például a régió legvirágzóbb országa az élelmezésbiztonság szempontjából. A jelenlegi körülmények között az állam vezetésének egyik fő feladata a gabonaexport magas árának fenntartása a gazdák pénzügyi helyzetének javítása érdekében.
A kirgizisztáni helyzetet az állam által a belföldi árak stabilitásának fenntartása és az élelmiszerhiány megelőzése érdekében hozott intézkedések jellemzik. Az ország mezőgazdasági minisztériuma szerint a 9 alapvető élelmiszeripari termékből Kirgizisztán 5 pozícióban – növényi olaj, cukor, hús és húskészítmények, pékáru és csirketojás – nem fedezi saját szükségleteit.
Tádzsikisztán szintén nagymértékben függ az élelmiszerimporttól. A hazai termelés csak a tej és a gyümölcsök esetében elégíti ki a hazai szükségleteket.
Türkmenisztán fontos reformok előtt áll, amelyek célja a piaci elvek bevezetése a mezőgazdasági ágazatban.
Eközben a szakértők megjegyzik, hogy folytatni kell a két- és többoldalú dokumentumok elfogadására irányuló munkát a következő területeken:
– árutranzit, logisztika, együttműködés az agrár-ipari termelésben;
– marketingkutatás, amelynek célja bizonyos termékek szükséges fogyasztási mennyiségének meghatározása a helyszínen, ami lehetővé teszi a jövőbeli betakarítások árainak meghatározását és az ezeken alapuló határidős szerződések megkötését;
– a régió környezeti helyzetének nyomon követése és javítása, az ökoszisztéma-szolgáltatások bevezetése;
– tapasztalatcsere az öntözőrendszerek és technológiák hatékonyságának javítása terén.
Ezen túlmenően az ágazati szakértők ajánlásaikban javaslatokat tesznek az intézményi kapacitás és az infrastruktúra fejlesztésére a mezőgazdasági termékek kereskedelmének fokozása érdekében, ami hozzájárulna a régió élelmezésbiztonságának általános megerősítéséhez.
A Közép-ázsiai Regionális Gazdasági Együttműködési Program (CAREC) képviselői szerint például a közép-ázsiai országoknak közös élelmiszer-termelési és -elosztási láncok kialakításán kellene dolgozniuk, beleértve a tárolási és feldolgozási szolgáltatásokat is. Megjegyzik, hogy a régióban a betakarított gyümölcsök és zöldségek veszteségei elérik a 25%-ot.
E célból a szakértők olyan kedvező üzleti környezet megteremtését javasolják, amely ösztönzi a magánszektor beruházásait az élelmiszerellátás szempontjából létfontosságú létesítményekbe és szolgáltatásokba. Ugyanakkor a kormányoknak javítaniuk kell a termelés stratégiai tervezését és területrendezését, fejleszteniük kell a közintézményeket, és biztosítaniuk kell a földtulajdonjogokat az elsődleges mezőgazdaság és a betakarítás utáni feldolgozás számára.
Az élelmiszer-kereskedelem fejlődésének másik fontos területe az élelmiszerbiztonsági rendszerek fejlesztése. A közép-ázsiai országok a legtöbb esetben alacsony szintű élelmiszerbiztonsággal, elavult szabványokkal rendelkeznek az egészségügyi, növény-egészségügyi és járványügyi ellenőrzés területén, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi szabványoknak, ami komoly akadálya az exportált élelmiszerek körének kölcsönös bővítésének.
Általánosságban a fenti elemzésből következik, hogy az élelmiszerbiztonság garantálásának kérdése a közép-ázsiai államok egyik fő narratívája, és továbbra is napirenden van. Ebben a tekintetben ez a kérdés a régió államainak közeledése szempontjából az egyik egyesítő tényező lehet.
Így a következő intézkedések hozzájárulhatnak a régió élelmezési helyzetének javításához:
– a kölcsönös befektetések beáramlásának növelése, az államközi termelésmegosztási megállapodások alapján működő közös klaszterek létrehozása;
– a nemzeti agrár-ipari komplexumok specializációjának és az államközi munkamegosztásnak a fejlesztése, a komparatív előnyök figyelembevételével;
– a mezőgazdasági minisztériumok és a kutatási szervezetek közötti, a vonatkozó információk államközi cseréjét szolgáló mechanizmusok létrehozása;
– az államközi tudományos kutatások finanszírozásának és szervezésének biztosítása, az élelmezésbiztonság biztosításában részt vevő nemzeti szervek közötti tapasztalatcsere folyamatainak intenzívebbé tétele;
– a tanúsításra, szabványosításra és a kiváló minőségű bio (környezetbarát) élelmiszerek előállításának ösztönzésére irányuló intézkedések megerősítése, valamint a régió államainak e területre vonatkozó jogszabályainak harmonizálása, ami lehetővé teszi számukra, hogy sikeresen versenyezzenek a nemzetközi piacokon.
ez is érdekes lehet:
Két ősi város maradványát is feltárták a selyemút mentén
Ismerjük meg az új Üzbegisztán „zöld” fejlődését és az éghajlatváltozás elleni küzdelmét
Source: O.Bekmuhamedov – regionális biztonsági kérdések kutatója
