Valami nem stimmel a Tejútrendszerrel

A kutatók megállapították, hogy a Tejútrendszerben van valami nagyon szokatlan, ami megkülönbözteti a felszínen hasonlónak tűnő galaxisoktól.

Három, a The Astrophysical Journal című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a kutatócsoport a Satellites Around Galactic Analogs (SAGA) felmérés részeként elképesztő mennyiségű adaton rágta át magát, hogy összehasonlítsák a Tejútrendszert 101 másik, hasonló tömegű galaxissal. A csillagászok szerint a különbség jelentős. Eredményeik azt mutatják, hogy a galaxisunknak a társaihoz képest meglepően kevés szatellitgalaxisa van. Ráadásul ezek közül néhányban rejtélyes módon abbamaradt az új csillagok képződése, írja a Futurism.

Kilóg a sorból a Tejútrendszer

Risa Wechsler, a Stanford Egyetem professzora, a SAGA társalapítója és a tanulmányok társszerzője elmondta, hogy új rejtéllyel állnak szemben. „Mi okozta a Tejútrendszerben, hogy a kisebb tömegű szatellitekben leállt a csillagkeletkezés?” Nos, az eredmények arra utalnak, hogy galaxisunk evolúciós története markánsan különbözik a többitől, amelyek miatt lehet, hogy felül kell vizsgálniuk a galaxisok kialakulásáról alkotott ismereteiket. Wechsler szerint ugyanis a galaxisok kialakulásának modelljeit nem lehet csak erre az egy galaxisra korlátozni. „Meg kell vizsgálnunk a hasonló galaxisok teljes eloszlását a világegyetemben.”

A Tejútrendszer szerkezete. Fotó: Wikimedia Commons/NASA/JPL-Caltech/ESO/R. Hurt

A kutatók eredményeinek középpontjában a sötét anyag áll, az a titokzatos anyag, amely a tudósok szerint az univerzum anyagának 85%-át teszi ki, és amelyet még nem sikerült közvetlenül megfigyelni. A kutatók már korábban megállapították, hogy a sötét anyag masszív halói lehetővé teszik, hogy galaxisok alakuljanak ki bennük, elég erős gravitációs erőket létrehozva ahhoz, hogy a közönséges anyag összetömörüljön. „Lehet, hogy egy tipikus gazdagalaxistól eltérően a Tejútrendszerben egyedülálló kombinációja van a régebbi, csillagkeletkezést abbahagyó és az újabb, aktív szatellitoknak, amelyek csak nemrég kerültek a Tejútrendszer sötétanyag-halójába.”

De mi lehet az oka?

Amikor Wechsler és kollégái 378 kis szatellitgalaxist vizsgáltak, amelyek a galaxisunkhoz hasonló 101, sokkal nagyobb galaxis körül keringenek, azt találták, hogy a Tejútrendszer szatellit-galaxisainak fele már nem képez csillagokat, ellentétben a legtöbb más galaxissal, amelyek kísérői még mindig aktívak ebből a szempontból. Mindez pedig felvet egy érdekes kérdést:

Miért más a mi galaktikus otthonunk?

„Számomra az a határ, hogy kiderítsük, mit csinál a sötét anyag a Tejútrendszernél kisebb léptékben, például a kisebb sötétanyag-halókkal, amelyek körülveszik ezeket a kis műholdakat” – mondta Wechsler.

Érdemes elolvasni:

• A fejlett idegen civilizációk akár fel is zabálhatják csillagukat annak energiájáért
• Újabb izgalmas jel a Marson: tényleg megtalálták az élet nyomait?
• 8 ezer kilométernyi óceán lehet az Uránusz és a Neptunusz felszíne alatt