Új hadviselési központot nyit a NATO az Északi-sarkvidéken az orosz határ közelében
Norvégiában kétéltű hadviselési központot hoztak létre, ami a NATO-tag legújabb lépése Oroszország hadműveleteivel szemben.
Az ország északi részén található központ kétéltű kiképzést biztosít az amerikai, brit és holland személyzet számára. Norvégia nem rendelkezik saját kétéltű erőkkel, de a hadsereg néhány fő egysége és a különleges erők a régióban állomásoznak. Mióta Putyin megindította Ukrajna lerohanását Norvégia fokozta a katonai létesítményekbe történő beruházásait, és csak a Troms régióban lévő bázisokra csaknem 1,44 milliárd dollárt költött.
Új NATO-központ nyílt Norvégiában
Bjørn Arild Gram norvég védelmi miniszter egy kormányzati sajtóközlemény szerint a helyszínen tett látogatása során kijelentette, hogy együtt kell gyakorolniuk, hogy megvédhessék Norvégiát, az északi régiót és a NATO-t válság és háború esetén. A hónap elején a norvég parti őrség megfigyelte a Jantar nevű orosz kémhajót, amely több napon tartózkodott az ország közelében lévő nemzetközi vizeken. A norvég média arról számolt be, hogy a hajót olyan kritikus tengerfenéki infrastruktúra közelében látták, mint az olaj- és gázvezetékek, valamint az internet- és távközlési kábelek, amelyek az országok figyelmeztetése szerint szabotázs célpontok lehetnek.
A Kreml az ukrajnai háborút a Nyugat elleni harcnak állította be, és a fokozódó helyzet miatt októberben egy repülőgép-hordozó csoport két amerikai rakétákkal felszerelt rombolót küldött tengeri műveletekre a Norvégia és Oroszország északi partjainál lévő Barents-tengerre.
A parti őrség november 8-án a Newsweeknek elmondta, hogy az a tény, hogy az orosz hajó úgy döntött, hogy AIS-jeladóval (automatikus azonosító rendszer) hajózik, azt mutatja, hogy „szándékos cselekedet volt, hogy felhívják a figyelmet a jelenlétére”. A szövetség keleti blokkja más, úgynevezett „hibrid” támadásokkal vádolta Oroszországot, például a légitársaságokat érintő GPS-zavarással a balti térségben, valamint a migrációs válság szításával a finn határon, amit Moszkva természetesen tagadott.
Érdemes elolvasni:
