18. századi orosz hajóroncsot találtak régészek

Irán északi részén, a Kaszpi-tenger déli partjainál egy régészeti kutatócsoport egy 18-19. századi fa hajóroncsot fedezett fel, amelyet csaknem 200 évig homokdűnék borítottak. A maradványokat a Kaszpi-tenger változó vízszintje tárta fel, amely elmosta a felette lévő három méter magas homokréteg egy részét.

A 28 méter hosszú szerkezet valószínűleg háromárbocos kereskedelmi hajó volt, amely a Kaszpi-tenger legforgalmasabb kereskedelmi útvonalain közlekedett. Ezek az útvonalak évszázadokon át összekötötték a környező nemzeteket. A kutatók homokzsákokból álló védőgátat emeltek, hogy megvédjék a lelőhelyet a hullámveréstől, és biztonságosan folytathassák az ásatást. Két évadnyi feltárás során részletesen dokumentálták a roncs körüli 43 üledékréteget, amelyekből rekonstruálni tudták, hogyan temette be a természet, számolt be a Greek Reporter.

Ivan Ajvazovszkij: A fekete tengeri flotta parádéja (1886).

A hajó eredete

A feltárás során a hajótest, az árbocok, valamint a rakomány egyes maradványait sikerült előkeríteni. Radiokarbonos kormeghatározás alapján valamikor 1762 és 1808 között építhették fenyőfából. Későbbi javításaihoz luc- vagy vörösfenyőt használtak. Az építési technikák elemzése azt mutatja, hogy a vitorlást az orosz hajóépítés 18. századi módszereivel készítették, ami arra utal, hogy a Volga-medence vagy a Kaukázus térségéből származhatott. A roncsban találtak egy nyárfából készült szerszámot is, amely alátámasztja azt a feltételezést, hogy a hajó építéséhez használt anyagokat a környező régiókból szerezték be.

بضائع عمرها مئات السنين : اكتشاف سفينة روسية غارقة في إيران. pic.twitter.com/y8jsgakeHy

— كانہ הוא היה (@88_kann) January 1, 2025

A rakomány nagy mennyiségű hajdinát tartalmazott, illetve három vesszőkosárban jól megőrzött, háromszög alakú hajdinamagot találtak, amelyek valószínűleg a Volga-medence vagy a Kaukázus térségében termesztett növényekből származtak. Az itt megtalált gyomnövények, például libatop és pásztortáska, további bizonyítékot nyújtanak a térség 18–19. századi mezőgazdasági gyakorlatára.

A kutatók a Journal of Maritime Archaeology című folyóiratban publikált tanulmányukban leírják, hogy a lelet új megvilágításba helyezi a Kaszpi-tenger térségének tengeri kereskedelmét és mezőgazdasági tevékenységeit. A felfedezés szerint a hajó fontos szerepet játszhatott az agrártermékek szállításában a régió kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalain.

Ez a különleges lelet hozzájárul a 18–19. századi gazdasági és kulturális cserekapcsolatok szélesebb körű megértéséhez. A Kaszpi-tenger változó vízszintje által feltárt gazdag történelem újabb részletei segíthetnek jobban megérteni a térség globális tengeri kereskedelemben betöltött szerepét.

Érdemes elolvasni:

• Egy kisebb hadsereg számára is elég fegyvert találtak egy vaskori településen
• Hogy került egy 16. századi portugál felfedező hajó a sivatagba?
• Anjou Mária nápolyi hercegnőt kétszer is elrabolták magyar jegyesétől