Miért mi vagyunk az egyetlen emberi faj?
Ma bolygónkon csak egy emberi faj létezik, a Homo sapiens, azonban ez nem volt mindig így. Az elmúlt néhány százezer év nagy részében több faj élt egyidejűleg, ezek viszont mára eltűntek, és mi maradtunk a Homo nemzetség egyetlen fennmaradt képviselői. A paleoantropológusok régóta kutatják, mi történhetett, és vajon őseink tehetők-e felelőssé a többi faj kihalásáért.
Mi történt a többiekkel?
Ha visszatekintünk körülbelül 300 ezer évvel ezelőttre, a Homo sapiens kialakulásának idejére, a Földet számos más emberfaj is benépesítette. A legismertebbek közülük a neandervölgyiek, de a gyenyiszovaiak, a Homo heidelbergensis, a Homo naledi, a Homo erectus, valamint a Flores szigetén élő, apró termetű Homo floresiensis sem elhanyagolhatók. Egyes fosszíliák utalhatnak más fajok létezésére is, ám ezekből nem mindig sikerült DNS-mintát nyerni, így nem lehet teljes bizonyossággal megerősíteni létezésüket.
Azt viszont tudjuk, hogy legalább hét különböző emberfaj létezett egyszerre, és több tízezer évig osztoztak a Földön. Körülbelül 60 ezer évvel ezelőtt őseink elkezdtek kivándorolni Afrikából, és ezek a vándorlások egybeestek más emberfajok eltűnésével. Vajon a Homo sapiens felelős lehetett ezért?
Meglehetősen összetett történetről van szó
Chris Stringer professzor, a londoni természettudományi múzeum kutatója az IFLScience-nek elmondta: „szeretnék egy egyszerű választ adni, de őszintén szólva nem tudjuk pontosan, miért csak mi maradtunk. Annyit tudunk, hogy az elmúlt 100 ezer év során, amikor a Homo sapiens elhagyta Afrikát, kapcsolatba került más emberfajokkal, Európában a neandervölgyiekkel, Ázsiában pedig a gyenyiszovai emberekkel.”
Stringer szerint az összes emberfaj, amely 100 ezer évnél fiatalabb fosszíliákat hagyott hátra, valahogy eltűnt, és könnyű lenne ezt a Homo sapiens terjedésével összekapcsolni. Egyesek szerint őseink közvetlenül felelősek ezért, ugyanis kiszoríthatták őket az evolúciós verseny során, de lehet, hogy kiirtották őket. „Azonban minél többet tudunk erről az időszakról, annál összetettebbnek tűnik a történet.”
A neandervölgyiek és más emberfajok sorsa
A neandervölgyiekről tudjuk a legtöbbet, hiszen nagy területeken osztoztak a Homo sapiens-szel, sőt, keveredtek is velünk. Ugyanakkor már a Homo sapiens megjelenése előtt is szembesültek éghajlati változásokkal és egyéb környezeti kihívásokkal, amelyek gyengítették őket. „Ma már tudjuk, hogy nem voltunk különösebben felsőbbrendűek a neandervölgyieknél. Nagyon is ügyes faj voltak, de talán pont akkor versengtünk velük a forrásokért, amikor már egyébként is nehézségekkel küzdöttek,” magyarázta Stringer.
Más emberfajok, például a gyenyiszovaiak vagy a Homo floresiensis kihalásának pontos okai nem ismertek, de hasonló folyamatok lehettek a háttérben. Stringer szerint kevés adat áll rendelkezésre ezekről a fajokról, de feltételezhető, hogy a Homo sapiens megjelenése hozzájárult eltűnésükhöz.
Tehát nem tűntek el teljesen?
A fajok közötti keveredés is fontos szerepet játszott. A neandervölgyiekkel és a gyenyiszovai emberekkel is keveredtek őseink, sőt, a két, mára kihalt faj között is voltak kapcsolatok. Stringer szerint „egy bizonyos értelemben a neandervölgyiek nem tűntek el teljesen, mert egy részük tovább él bennünk. Valaki kiszámította, hogy ha összeadjuk az összes ma élő emberben található neandervölgyi DNS-t, akkor nagyjából a neandervölgyi genom 40%-át rekonstruálhatnánk anélkül, hogy egyetlen neandervölgyit találnánk.”
A Homo sapiens története tehát nem csak a túlélésről, hanem a többi fajjal való kölcsönhatásokról és azok genetikai örökségéről is szól, amelyet más emberfajokkal együtt osztottunk meg. Ez a múlt ma is bennünk él, és talán segít jobban megérteni fajunk egyedülálló helyzetét.
Érdemes elolvasni:
