A történészeket régóta foglalkoztatja az ókori birodalmak felemelkedésének és bukásának kérdése. Az utóbbi évtizedekben egyre több elmélet kapcsolja a Római Birodalom hanyatlását az éghajlatváltozáshoz és járványokhoz, különösen az időszámításunk szerint 536-ban történt vulkánkitöréshez és az ezt követő Justinianus-kori pestisjárványhoz. Egy új tanulmány azonban azt állítja, hogy ezek a nézetek nem állják meg a helyüket, és a Római Birodalom keleti részének gazdasága és lakossága valójában növekedett ebben az időszakban.
A Kr. u. 536-os vulkánkitörés során egy porfüggöny borította be a légkört, amely számos régióban eltakarta a napfényt és lehűlést okozott. Ehhez kapcsolódott a Justinianus-kori pestisjárvány, amely Kr. u. 541 és 544 között érte el csúcspontját, és becslések szerint milliók halálát okozta a Kelet-Római Birodalomban. Egyes elméletek szerint ezek az események hozzájárultak a birodalom gazdasági hanyatlásához — írja a Live Science.
Új kutatások azonban cáfolják ezeket az állításokat. A kutatók széleskörű adatbázisokat és elemzéseket használtak, amelyek alapján a 6. században nem történt gazdasági vagy demográfiai visszaesés a keleti Római Birodalomban, sőt, éppen ellenkezőleg: növekedést tapasztaltak.
A kutatás módszerei: kicsitől a nagyszabású adatokig
A kutatás során a tudósok mikroszintű és nagyszabású adatokat használtak. Mikroszinten egyes helyszíneket, például az Elusa nevű ókori várost vizsgálták a mai Izrael területén. Korábbi kutatások azt állították, hogy Elusa hanyatlása a 6. század közepén kezdődött, de az új elemzések – például a radiokarbonos kormeghatározás és kerámiavizsgálatok – kimutatták, hogy a hanyatlás csak a 7. században indult el.
Nagyszabású adatok között szerepeltek régészeti feltárások és hajóroncsok elemzései. Az ezekből származó adatok azt mutatták, hogy a kereskedelem és a népesség száma a 6. században nem csökkent, hanem növekedett. A hajóroncsok száma például a tengeri kereskedelem volumenének emelkedésére utalt ebben az időszakban.
Növekedés a 6. században, hanyatlás a 7. században
A kutatás eredményei szerint a 6. században a Római Birodalom keleti része gazdaságilag és demográfiailag virágzott. Ez a növekedés azonban a 7. század elején megtorpant, amikor a rómaiak kudarcot vallottak perzsa ellenfeleikkel szemben. Ez a két birodalmat legyengítette, és megnyitotta az utat az iszlám gyors terjedése előtt.
Regionális különbségek és a klímaváltozás hatásai
Bár a kutatás szerint a klímaváltozás nem érintette jelentősen a keleti Római Birodalmat, más régiókban, például Skandináviában, komoly hatásai voltak. A 6. század közepén az éghajlatváltozás miatt jelentős kulturális változások és települések elhagyása figyelhető meg ezen a területen.
A mai klímaválság azonban sokkal nagyobb mértékű változásokat idézhet elő, mint amit a múltban tapasztaltunk. Az emberi tevékenység által kiváltott éghajlatváltozás olyan mértékben tér el a történelmi környezetváltozásoktól, hogy visszafordíthatatlan következményekkel járhat bolygónk jövőjére nézve.
Új perspektíva a Római Birodalom történetében
A kutatás rávilágít arra, hogy a történelmi események értelmezésénél óvatosan kell bánnunk az általánosításokkal és a szűk adathalmazok alapján tett következtetésekkel. A Római Birodalom keleti részének története a 6. században nem a hanyatlásról, hanem a növekedésről szól, amelyet csak a 7. században követett valódi visszaesés. Ez az új nézőpont hozzájárulhat a történészek és kutatók megértéséhez a múlt nagy birodalmainak dinamikájáról.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
A végbéldugókat eredetileg a fejfájás, pattanások és őrület kezelésére fejlesztették ki
Mik az világegyetem legfényesebb objektumai?
