A magyar horrormenhely és a civil állatmentők küzdelme nem ért véget

Magyarországon sajnos nem ismeretlenek a rossz állattartási körülmények, a szaporítótelepek és a sok esetben túlzsúfolt, vagy éppen nem megfelelően üzemeltetett gyepmesteri telepek. Az elmúlt hónapokban azonban a gyömrői horrormenhely története bejárta a közösségi médiát és a sajtót: a város külterületén működő Gyömrői Kutyamentsvár állatotthonban közel 700 kutya és számtalan macska szenvedett elképzelhetetlenül rossz körülmények között. A hatóságok nem tettek semmit, a civilek viszont léptek. 

Horrormenhely Gyömrőn

Múlt év végén önkéntesek által nyilvánosságra került felvételek és fényképek igazolják, hogy az említett menhelyen sokszor könyörtelen körülmények között tartották az állatokat. Akár napokig élelem, víz és láthatóan orvosi ellátás nélkül. Hírportálunk személyesen 2023-ban járt a menhelyen, ahol a legtöbb kutya csoportosan összezárva, betegen, a saját ürülékükben tengődve, vagy hónapokig élve fogó csapdában várta a jobb életet. Sokan látták, hogy nagy a baj, de a beszámolók alapján még az önkéntes segítőket sem várták szívesen, a menhely legtöbb esetben zártan működött, hétvégénként volt csak látogatható.  A volt gyepmester közel 30 településsel volt szerződésben, és nagy összegű támogatásokat kapott az önkormányzatoktól, a kialakított telep viszont mindenféle elvárást alulmúlt.

Jelenleg ott tartunk, hogy Herczig József, a botrányba keveredett menhely vezetője átadta a telephelyen megmaradt 240 kutyát és közel 100 macskát. A kimenekítést Karámos Edina vezeti, a Megmentett Életek Állatvédő Alapítvány elnöke. Munkájukat az alábbi Facebook csoportban követhetjük nyomon: A gyömrői kutyák, macskák- Kutyamentsvár. A civil állatvédők és szervezetek erejüket megfeszítve fognak össze, és próbálnak segíteni a bent rekedt állatokon. A menhely január 31-én, tehát 9 nap múlva bezár, és elbontják. Jelenleg 68 kutya és nagyjából 50 macska sorsa még nem tisztázott.

Képek forrása: Sintérbiznisz-könyörtelen halál a rácsok mögött

Nincs hatósági segítség, látszatintézkedésre futotta a Kormánytól

Ez a helyzet is felnyitotta sokak szemét, hiszen hatósági segítség nem érkezett, a hivatalos magyar állatvédelem jelenleg csak fogalomként létezik. A gyömrői menhely és gyepmesteri telep helyzete sajnos nem egyedülálló az országban. Hazánk a szaporítótelepek és rosszul működő gyepmesteri telepek ékes példája, a „sintérbiznisz” pedig pörög, a hatóságok elfordítják a fejüket.

A botrány kirobbanása után a téma iránt közömbös emberek is megdöbbenve olvasták a szívbemarkoló híreket. A Kormány hirtelen megrázta magát, és Óvádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos bejelentett egy 250 millió forintos támogatást, melyet 19 vármegyében 14 ebrendészeti telep között oszt szét. Senki nem érti, hogy mi alapján választották ki a gyepmesteri telepeket, és miért nem jut minden megyére, de inkább járásra egy kiemelt menhely. A 250 millió forint támogatás pedig csupán látszatintézkedésékre elegendő, hiszen az elmúlt évtizedekben a témával mindig mostohagyermekként bánt a politika, pártállástól függetlenül, így a menhelyek szinte mindegyike élet-halál harcot vív a fennmaradásért nap mint nap. A mindenféle szakmaiságot nélkülöző kormányzati bejelentés is jól mutatja, még várnunk kell arra, hogy egy átgondolt és valódi állatvédelemi hálózat alakuljon ki Magyarországon.

Nemzetközi szinten is számos példa akad arra, milyen jó eredményeket lehet elérni, ha a hatóságok és a civil szervezetek összefognak. Ehhez azonban elengedhetetlen a kiszámítható, transzparens állami támogatás és a megfelelő jogszabályi háttér.

Képek forrása: Sintérbiznisz-könyörtelen halál a rácsok mögött

• ez is érdekes lehet: Az ember kártékony hatása még az evolúciót is képes felgyorsítani

Mit tehetünk mi, civilek?

A Gyömrőn történtek széles körben kiváltották az emberek felháborodását, és a segítő szándék is megmutatkozott. Sokan szeretnék tudni, hogyan támogathatják a kimentésre váró állatokat. Összeszedtünk pár dolgot, amivel mi is tehetünk az ügy érdekében:

Adományok:

• Pénzbeli támogatás a mentésben aktívan részt vevő alapítványoknak.
• Tárgyi adományok (táp, gyógyszer, meleg takarók, pórázok, hámok). Önkéntes munka:
• Ideiglenes befogadás, ha megoldható, még ha csak egy-egy kutyáról vagy macskáról is van szó.
• Segítség a szervezésben, fuvarozásban, orvosi vizsgálatokban, vagy akár a telephelyeken történő takarításban.

Tudatosság:

• Az ivartalanítás fontosságának hangsúlyozása és szem előtt tartása a saját állatok esetében.
• Szaporítóktól ne vásároljunk kutyát! Olcsó és fajtiszta kutya nincs, inkább keressünk fel fajtamentésben részt vevő állatmentő szervezeteket, és tőlük fogadjunk be kutyát.
• Támogató közösség építése, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg hasonló szituáció.

Tájékozódás és megosztás:

• Kövesd a hiteles civil szervezeteket a közösségi médiában, és oszd meg posztjaikat, hogy minél többen értesülhessenek a lehetőségekről és a valós körülményekről.

Képek forrása: Sintérbiznisz-könyörtelen halál a rácsok mögött

Zárszó

A Gyömrői Kutyamentsvár ügye csupán a jéghegy csúcsa. Megmutatja, milyen kegyetlen bánásmód érheti azokat az állatokat, akikre nekünk, embereknek kellene vigyáznunk. Ugyanakkor a civil szervezetek és állatszerető emberek példátlan összefogása bizonyítja, hogy igenis van remény és segítő szándék.

Egy társadalom emberi arcát az is mutatja, miként bánik a legkiszolgáltatottabbakkal – legyenek azok gyerekek, idősek vagy éppen négylábú barátaink.

A felelős állattartás és a megelőzés, különösen az ivartalanítás kiemelt fontosságú, hogy egyszer és mindenkorra véget vessünk a „horrormenhelyek” és gyepmesteri telepek szomorú történeteinek. Ha teheted, kérjük, segíts te is a mentésben részt vevő civil szervezeteknek és alapítványoknak! A részletekért keresd fel a Facebook-csoportokat, információs oldalakat, vagy lépj kapcsolatba közvetlenül az állatvédő csoportokkal – minden apró támogatás életet menthet.

Írta: Nemes Ildikó Aranka

• ezt is olvasd el: 50 év alatt a gerinces fajok populációjának közel háromnegyede tűnt el