Trump szankcionálja Oroszországot, amíg nem tárgyalnak a békéről
Zelenszkijvel már beszélt, Putyint pedig további szankciókkal fenyegette, ha nem csatlakozik.
Donald Trump amerikai elnök kedden a beiktatását követő sajtótájékoztatón az újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy valószínűleg újabb szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen, ha Vlagyimir Putyin nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni az ukrajnai háború befejezéséről – írja a Reuters. Nem pontosította, hogy milyen szankciókra gondol.
„Beszélünk Zelenszkijvel, nagyon hamarosan beszélni fogunk Putyin elnökkel” – mondta Trump a sajtótájékoztatón, melynek részletét a Guardian videóban közzétette. A frissen beiktatott elnök azt is mondta, hogy „Oroszország soha nem ment volna be Ukrajnába”, ha ő lett volna az elnök Joe Biden helyett:
„Nagyon erős egyetértésben voltam Putyinnal. Ez soha, de soha nem történt volna meg. Tiszteletlenül viselkedett Bidennel szemben. Nagyon egyszerű. Nem tiszteli az embereket. Okos ember. Megérti. Tiszteletlenül viselkedett Bidennel.”
Milyen amerikai szankciók sújtják Oroszországot?
Trump nem közölt részleteket az esetleges további szankciókról. Az Egyesült Államok már korábban is keményen szankcionálta Oroszországot Ukrajna 2022. februári lerohanása miatt. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma átfogó intézkedéseket hozott, hogy csökkentse az energiából származó orosz bevételeket, beleértve két nagy orosz olajtermelő blokkolását, jelentette be a Pénzügyminisztérium január 10-én.
Az intézkedések emellett példátlan számú olajszállító hajó ellen is szankciókat vezetnek be, amelyek közül sokan az „árnyékflotta” részei, az orosz olaj átláthatatlan kereskedői, az oroszországi olajmező-szolgáltatók és az orosz energetikai tisztviselők. Ezek az intézkedések jelentősen növelik az orosz olajkereskedelemmel kapcsolatos szankciós kockázatokat.
Trump hozzátette, hogy kormánya jelenleg is vizsgálja, hogy küld-e fegyvereket Ukrajnának, de azt mondta, hogy az Európai Uniónak többet kellene tennie Ukrajna támogatásáért.
Trump elmondta, hogy felszólította Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy avatkozzon be az ukrajnai háború megállítása érdekében. „Nem sokat tett ebben a kérdésben. Nagy … hatalma van, ahogy nekünk is nagy hatalmunk van. Azt mondtam: ‘El kellene intézni a dolgot’. Meg is beszéltük.”
Fókuszban a háború lezárása
Marco Rubio újonnan kinevezett amerikai külügyminiszter kedden kijelentette, hogy az ukrajnai háború befejezése az Egyesült Államok „hivatalos politikája” lesz Donald Trump elnök alatt.
„Ez egy olyan konfliktus, amelyet Oroszország kezdett el, de mostanra patthelyzetbe került, egy elhúzódó, véres konfliktus, amely hihetetlenül romboló hatású, azt állítom, mind Oroszország, mind Ukrajna számára. De Ukrajna fizeti a legnagyobb árat mind közül. […] Mindent meg akarunk tenni, hogy segítsünk a végére érni” – mondta Rubio a CBS reggeli műsorában adott interjújában.
Rubio hozzátette, hogy a Fehér Ház olyan megoldást akar találni a háborúra, amely fenntartható: „Nem csak azt akarjuk, hogy a konfliktus véget érjen, majd két, három, négy év múlva újrainduljon. Mi stabilitást akarunk teremteni.”
Európának védekeznie kell
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „legalább 200 000” szövetséges katonára lenne szükség bármilyen békeszerződés érvényesítéséhez Ukrajnában. Arra is felszólította Európát, hogy „vigyázzon magára”, amint Donald Trump visszatér a hatalomba az Egyesült Államokban, írja a Guardian.
Svájcban a davosi Világgazdasági Fórumon tartott beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy az európai vezetőknek nem szabad azt kérdezniük, hogy mit fog tenni Trump, és ehelyett kollektív lépéseket kell tenniük a kontinens védelmére egy olyan időszakban, amikor az Oroszország agresszív támadása alatt áll.
„Európának erős, globális szereplőként, nélkülözhetetlen szereplőként kell megalapoznia magát” – mondta az ukrán elnök. Példaként említette az észak-koreai csapatok részvételét Moszkva Kijev elleni háborújában, különösen a nyugat-oroszországi Kurszk térségében, Ukrajna keleti határához közel.
„Ne felejtsük el, hogy nincs óceán, amely elválasztja az európai országokat Oroszországtól. Az európai vezetőknek nem szabadna elfelejteniük, hogy ezek a harcok, amelyekben észak-koreai katonák vesznek részt, most olyan helyeken zajlanak, amelyek földrajzilag közelebb vannak Davoshoz, mint Phenjanhoz” – mondta.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
