Almásy László felfedezőként, felderítőként és kémként is szolgált

Almásy László alakját némi misztikus köd lengi körbe, aminek eloszlatását nem segítette az Angol beteg című világhírű film bemutatása. Almásy László ugyanis folyamatosan a saját határait feszegette, miközben belebonyolódott a második világháború eseményeibe is. Már a kortársai körében is egyfajta legenda övezte, de nagyon korán megjelentek róla a lejárató szándékú írások is, amelyek csak felerősödtek a kommunisták megerősödésével.

Repülni szenvedély

Almásy László 1895-ben látta meg a napvilágot Borostyánkőn. Életének már ezen a pontján egy kisebb legenda alakult ki körülötte: gyakran szólították ugyanis grófnak. Bár a család nemes volt, zsadányi és törökszentmiklósi előnevet viselt, valójában sosem viseltek grófi címet. Nagyapja, Almásy Eduárd ugyanis vásárlás útján szerezte meg Borostyánkőt. Almásy László egyik levele szerint javasolták a nagyapjának, hogy adja be az ehhez szükséges kérvényt, amit IV. Károly király pozitívan el is bírált. Időközben azonban Eduárd elhunyt, örökösei pedig nem ellenjegyeztették a kérvényt Magyarországon.

Borostyánkő, Fotó: Mayer Jácint

Amikor IV. Károly megkísérelte visszavenni a trónját, Almásy László, mint Mikes János szombethelyi püspök magántitkára, részt vett az eseményekben. (A baloldali propaganda ekkor vádolta őt először homoszexualitással, mivel azt állították, hogy a püspök szeretője). Mivel a korábbi időszakában megtanult vezetni, ezért a fontos találkozókon többnyire ő fuvarozta az események alakítóit, köztük magát IV. Károlyt is. Hogy a király második visszatérési kísérletekor is támogatta-e, nem tudhatjuk biztosan. Ha meg is tette, úgy mélyen hallgatott róla, mivel az első visszatéréssel ellentétben, a második kísérlet résztvevőit a Horthy-rendszer keményen szankcionálta.

Almásy László még akkor megtanult repülni, amikor Nagy-Britanniában járt iskolába. Felfedezőszenvedélyének előképe vélhetően édesapja, az Ázsiát bejáró Almásy György lehetett. Az első világháború alatt több fronton is szolgált: először a keleti frontra vezényelték, majd 1916-tól az olasz fronton látott el szolgálatot. Később megjárta Albániát is. A trianoni béke következtében azonban Magyarországon korlátozottá váltak a repülési lehetőségek, így átmenetileg át kellett nyergelnie gépkocsikra.

Afrika vonzásában

Bár addig is szívesen tesztelte a határait gépkocsin, például második lett a Hortobágy-Balaton túraúton és előszeretettel indult autóversenyeken, az ismertséget egy afrikai expedíció hozta el neki. Sógora, Esterházy Antal társaságában ugyanis ekkor egy Steyr autóval átkeltek Alexandriából a mai Szudán fővárosáig, Kartúmig, majd ezt követően a Líbiai-, és a núbiai sivatagon is átkeltek. A 3000 kilométeres út nemzetközi figyelmet vívott ki magának, mivel olyan helyekre is eljutottak, amelyekről a kortársak úgy vélték, hogy gépjárművel megközelíthetetlenek. Ennek köszönhette azt is, hogy a Steyr cégnek egyfajta reklámarca lett és újabb és újabb modelljüket próbálta ki a sivatagban, egészen addig, amíg a gazdasági világválság meg nem rendítette az osztrák vállalat helyzetét.

Almásy László és Zichy Nándor a budaörsi reptéren 1931-ben (Wikipédia)

1931-ben repülős felfedezőútra indult Zichy Nándorral Törökországból Afrikába, ám még Aleppó közelében a gépük lezuhant. Az az expedíció, amihez csatlakoztak volna, nélkülük indult el. 1932-ben azonban már elérte Zarzua-oázis. 1933-ban már szponzorral a háta mögött, Kádár László földrajztudóssal együtt indult el újabb expedícióra. A Líbiai-sivatag tanúhegyei között egy világszenzációnak számító felfedezést tett: ősi ember és állatábrázolásokra bukkant. Ebből, valamint a növényeket és vizet is bemutató festményekből arra következtetett, hogy régebben időszakosan vagy állandóan víz borította a térséget.

Egyiptomi tartózkodása egészen 1939-ig tartott. Ekkor hazatért, mivel tartott attól, hogy a britek internálják. A második világháború újabb fordulatot hozott Almásy László életében.

A háború gyermekei

Almásy László számára a világhír némi teherré is vált, ugyanis a németek pontosan fel tudták mérni a tudását. Éppen ezért a magyar katonai szervek az Abwehr nyomására vezényeltették át Afrikába, a Whrmachtnak ugyanis szüksége az Afrikakorps működtetésére a helyi viszonyokat jól ismerő emberekre. Végül a X. német repülőhadosztály kötelékében összesen 570 napot szolgált 1941 februárja és 1942 augusztusa között Afrikában. Egyik első vállalkozása Aziz Ali al-Miszri, németekkel szimpatizáló nacionalista politikus kimenekítése lett volna Egyiptomból, amire Almásy László kétszer is kísérletet tett, de végül al-Miszrit elfogták az egyiptomi hatóságok.

A kairói Continental Hotel asztalánál arab vallási és politikai vezetők. Aziz al-Miszri jobbról a harmadik. (Wikipédia)

Még kockázatosabb vállalkozásának az számított, amikor mélyen a brit vonalak mögé két német ügynököt kellett becsempésznie. A helyzetet különösen nehezítette, hogy a britek eddigre már megfejtették a kódolt német üzeneteket, így a küldetéssel pontosan tisztában voltak. Almásy László mégis teljesítette a feladatot, bejuttatta a két embert Egyiptomba, és hazahozta a csapat maradékát. Afrikai szolgálatát Rommel seregénél Libyában című könyvében írta meg.

Mindez azonban a háború után nem segített rajta. Először 1945 áprilisában tartóztatták le, átadták a szovjeteknek,, akik júniusban Ausztriába vitték, ott viszont elengedték. Júiulsban azonban Szombathelyen már a magyar rendőrség tartóztatta le, de vallomástétel után elengedték. 1946. január 11-én ismét letartóztatták, március 15-én elengedték, június 18-án pedig a szovjetek tartóztatták le, augusztusban átadták a magyar hatóságoknak. Ezalatt többször bántalmazták, kínozták, de terhelő részleteket nem csikartak ki belőle. Végül az mentette meg, hogy Germanus Gyula, az ismert orientalista vallomást tett mellette, noha nem ismerte igazán Almásyt, viszont az egyik tanítványa, maga Rákosi Mátyás, jelezte a népbírónak, hogy hallgassa meg az orientalistát. A bíró pedig azt hitte, hogy Germanus a kommunista főtitkár álláspontját közvetíti, ezért felmentette a vádlottat.

1947-ben ismét letartóztatták, de az egyiptomi király unokatestvére és a brit titkosszolgálat közbenjárása megmentette és elengedték. Magyarországot azonban el kellett hagynia. Kairóban telepedett le, ahol repülőoktatóként dolgozott. 1951-ben hunyt el vérhasban.

Könyv az utazóról

Nemrég jelent meg Tari Tamás Viktor könyve Almásy László életéről. (A homok atyja. Almási László titkos élete). A könyvet az Erdélyi Szalon kiadó gondozta. A könyvben Almásy László életének legfontosabb dokumentumai is össze lettek válogatva, így a róla megjelent híradások, részletek a leveleiből, a naplójából, de még a róla szóló különböző propagandacikkek is. Ezekben olyan darabok is megtalálhatóak, mint azok, amelyek arról számoltak be, hogy a “gróf” tagja a Jeruzsálemet bombázó egyiptomi légierőnek. (Az állítás nem felelt meg a valóságnak).

Tari Tamás Viktor – A homok atyja

A könyv emellett gazdagon illusztrált, az Almásyról szóló fotók tucatjai kerültek bele. A sivatagi expedícióinak fényképes dokumentációja mellett megtalálhatjuk azt is, hogy az általa felkeresett helyek hogy néznek ki manapság. Emellett a szerző utószavában reagál a felfedező vélelmezett homoszexualitásának vádjára. Ez elsősorban a baloldali politikai csoportok műve volt, akik Almásyban egy jól ismert célpontot láttak, akit egyszerre lehetett fasisztának és a fasiszta rendszert kiszolgáló alaknak bemutatni, valamint ezzel együtt és ebből kifolyólag romlott erkölcsűnek is.

A könyv érdekessége még, hogy bizonyos pontokon a telefonunk segítségével beolvasott QR-kódokon keresztül multimédiás tartalmakhoz is juthatunk. Ezek közül talán azok a legérdekesebbek, amikor korabeli filmhíradók számolnak be Almásy László életének meghatározó pontjairól.