Posztvakcinációs szindróma: kiderült, hogy miért szenvednek egyesek hosszan tartó tünetekben a COVID-oltás után

A legtöbb embernél a COVID-oltás nem okoz tartós egészségügyi panaszokat, ám egy kis hányadnál hosszan fennmaradó, akár hónapokig vagy évekig eltartó problémák jelentkeznek. A Yale Egyetem kutatói most olyan felfedezéseket tettek, amelyek magyarázhatják, miért alakul ki náluk az úgynevezett „posztvakcinációs szindróma” (PVS).

Az érintettek tartós kimerültségről, csökkent terhelhetőségről, álmatlanságról és szédülésről számolnak be. Úgynevezett agyi köd alakulhat ki, ami egy olyan mentális állapot, amelyben az ember nehezen tud koncentrálni és összpontosítani. Gyakori kísérőjelensége a feledékenység, az emlékezés nehézsége és a gondolkodás lassulása. Az érintettek gyakran érzik magukat kimerültnek, fáradtnak, és frusztráltak lehetnek a szellemi teljesítményük csökkenése miatt. Sokszor nehézséget okoz a döntéshozatal és a problémamegoldás, mert a homályos gondolkodás gátolja a tiszta, gyors reagálást. Az agyi ködöt kiválthatja többek között stressz, alvási problémák, bizonyos betegségek (például pajzsmirigyproblémák) vagy gyógyszeres kezelések mellékhatása, mint például a COVID-vakcina.

A posztvakcinációs szindróma alatti panaszok általában az oltás utáni első egy-két napon belül jelentkeznek, és idővel súlyosbodhatnak. A kutatás korai eredményei arra utalnak, hogy a PVS-ben szenvedőknél sajátos „immunológiai mintázatok” figyelhetők meg. A tudósok azt remélik, hogy ez a felismerés hozzájárulhat a jövőbeli diagnosztikai eljárások és kezelések kidolgozásához. A vizsgálatot Akiko Iwasaki (a Yale Orvostudományi Karának immunbiológiai professzora) és Harlan Krumholz (ugyancsak a Yale Orvostudományi Kar kardiológia professzora) vezették, írja a FOX News. A kutatók 42 olyan résztvevő vérmintáját elemezték, akik PVS-szerű tüneteket produkáltak, és 22 olyan személyét, akiknél ilyen panaszok nem jelentkeztek.

Legfontosabb megállapítások:

• A PVS-t mutató résztvevőknél alacsonyabb volt kétféle fehérvérsejt típusa.
• Azoknál, akiknél soha nem diagnosztizáltak COVID-fertőzést, és PVS-tüneteket éltek át, kevesebb antitestet találtak a SARS-CoV-2 tüskefehérjével szemben – feltehetően azért, mert kevesebb COVID-oltást kaptak.
• Egyes PVS-es alanyoknál magasabbnak bizonyult a SARS-CoV-2 tüskefehérje szintje, amelyről már kimutatták, hogy szerepet játszhat a „hosszú COVID” kialakulásában is, mivel ez a fehérje segíti a vírust abban, hogy behatoljon a gazdasejtekbe. Iwasaki azonban hangsúlyozta, hogy nem minden PVS-es beteg mutatott emelkedett tüskefehérjeszintet, ami arra utal, hogy több különböző mechanizmus is közrejátszhat. A kutatók szerint további rizikófaktor lehet az autoimmun folyamatok jelenléte, a szöveti károsodás és az Epstein–Barr vírus (EBV) újraaktiválódása.

Dr. Marc Siegel, a NYU Langone Health klinikai orvosprofesszora és a Fox News vezető orvosi elemzője rámutatott, hogy a hosszan elhúzódó mellékhatások más oltásoknál is előfordulhatnak, nem csak a COVID-oltás esetében. Hozzátette: ritka esetekben néhány embernél tartósan megmaradhat a tüskefehérje, és megjelenhetnek olyan immunváltozások, melyek fokozott gyulladásos immunsejtszámot (például CD8- és TNF-alfasejtek) és csökkent, fertőzések elleni „segítő T-sejtek” (CD4) arányt eredményeznek.

„Még csak most kezdünk tisztán látni a PVS hátterében” – mondta Krumholz. „Minden orvosi beavatkozásnak lehetnek kockázatai, és fontos elismerni, hogy a vakcinákkal kapcsolatban is előfordulhatnak nem várt események.”  A Yale tanulmánya még kezdeti stádiumban jár, így a kutatók fontosnak tartják a megállapítások további igazolását és elmélyítését. A céljuk olyan diagnosztikai módszerek és terápiák kidolgozása, amelyek hatékony segítséget nyújthatnak a PVS-es betegeknek. „A fő feladatunk az, hogy tudományosan, szigorú vizsgálatokkal tárjuk fel a jelenség mögötti okokat, és együttérzéssel, nyitott gondolkodással viszonyuljunk azokhoz, akiket érint” – mondta Krumholz. Dr. Siegel egyetért abban, hogy alaposabb kutatásra van szükség annak meghatározásához, milyen gyakran fordulnak elő hosszú távú oltási mellékhatások, hogyan ismerhetők fel előre a veszélyeztetett csoportok, és milyen kezelési megoldásokat lehet kidolgozni a tünetek enyhítésére.

ez is érdekes lehet:

Sokkal hosszabb ideig élhetett együtt az ember az óriási emlősökkel, mint eddig gondoltuk – részletek itt

Az EU engedélyezte a lárvafehérje élelmiszerként való felhasználását, Magyarországon is árulni fogják

Kiemelt kép: Depositphotos.com