Az EU engedélyezte a lárvafehérje élelmiszerként való felhasználását, Magyarországon is árulni fogják
Az Európai Bizottság hivatalosan is engedélyezte a lárvafehérjét mint új típusú élelmiszert, ezzel növelve a rovaralapú élelmiszerek listáját az Európai Unióban.
A politikai visszhangok ellenére az EU a fenntartható proteinforrások népszerűsítésére törekszik a növekvő élelmezési igények közepette. Habár a lárvafehérjét mostantól különféle termékekben lehet felhasználni, egyes országokban – például Magyarországon – szigorú szabályozások biztosítják, hogy ezek az élelmiszerek elkülönítve maradjanak a hagyományos termékektől. Így a fogyasztók tudatos döntésekkel vihetik be ezeket az új termékeket a konyhájukba.
Az EU engedélyezi a lárvafehérjét
Ahogyan azt az Eunews.it megírta, az Európai Bizottság jóváhagyta a Tenebrio molitor lárvaporként való felhasználását az EU új élelmiszerek katalógusában, korábban már engedélyezve olyan rovarokat, mint a házi tücsök és a lisztkukac. Annak ellenére, hogy szélsőjobboldali csoportok az Európai Parlamentben ellenezték, az engedélyezés húsz nappal a hivatalos publikáció után lehetővé teszi az UV kezelt egész lárvákból készült por forgalmazását.
Az elkövetkező öt évben a francia Nutri’Earth vállalat kizárólagos jogot élvezhet, kivéve, ha más szereplő független jóváhagyást szerez. Ez a döntés összhangban van az EU növekvő törekvésével, hogy fenntartható fehérjeforrásokat népszerűsítsenek, a csökkenő mezőgazdasági hozamok és az emelkedő étkezési kereslet közepette.

Illusztráció. Fotó: Pixabay
Elmozdulnak az európai élelmiszertrendek?
A Nutri’Earth kérelme több mint öt évre nyúlik vissza, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) pedig 2023 közepén megerősítette, hogy a lárvafehérje biztonságosan fogyasztható különféle élelmiszerekben, például kenyérben, tejtermékekben és feldolgozott burgonyaalapú termékekben.
Az engedély megakadályozására tett kísérlet kudarcot vallott az EU Parlament ENVI bizottságában, kiemelve a rovaralapú élelmiszerekről szóló politikai megosztottságot. Több mint egy tucat új rovaralapú élelmiszerkérelem vár EFSA-értékelést, így a lárvafehérje bevezetése újabb lépést jelent Európa útján a fenntartható, proteindús élelmiszerek felé.
Így lehet majd megtalálni Magyarországon
Miközben az Európai Bizottság támogatja a lárvafehérjét és más rovaralapú proteineket mint új élelmiszereket, szigorú szabályok biztosítják, hogy ezek bizonyos országokban – például Magyarországon – ne kerüljenek egy polcra a hagyományos élelmiszerekkel. A Sokszínű Vidék szerint Magyarországon minden, rovarfehérjét tartalmazó élelmiszert elkülönített polcokon kell árusítani, megakadályozva a véletlen fogyasztást.
Annak ellenére, hogy rovarfehérjét már jóváhagytak olyan termékekben, mint kenyér, tejtermék vagy tészta, fogyasztói aggodalmak továbbra is fennállnak. Ezek a szabályok viszont lehetőséget adnak a rovaralapú élelmiszerekkel szemben szkeptikus fogyasztóknak, hogy könnyen elkerülhessék az ilyen termékeket, miközben támogatják az EU fenntartható proteinforrásokra irányuló célkitűzéseit.
Kiváló tápanyagforrás?
Ahogyan azt az IOL írja, a lárvák esszenciális aminosavakat, vasat és egészséges zsírokat tartalmaznak. Emellett grammonként több proteint is biztosít, mint a marhahús vagy a csirke, így ideális izomnövekedéshez, regenerációhoz és általános egészséghez. A hagyományos állattenyésztéssel szemben a rovarok tenyésztése minimális föld-, víz- és takarmányigényű, miközben jelentősen kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki.
Éppen ezért a lárvafehérje fenntartható megoldást kínál az élelmezésbiztonsági kihívásokra, különösen olyan régiókban, mint például Dél-Afrika, ahol a proteinhiány komoly probléma. A lárvák sokoldalúsága praktikus és környezetbarát módot kínál a globális élelmezési szükségletek kielégítésére.
Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Miért tűntek el Hadrianopolis lakói egyik napról a másikra?
Mit keres egy emberszerű ‘arc’ a Marson?
Egy aggasztó tanulmány szerint a mikroműanyagok sokkal gyakrabban fordulnak elő az agyban
Hogyan voltak képesek a rómaiak olyan építményeket létrehozni, amelyek 2 ezer év múlva is állnak?
Felújítják a Teleki-kastélyt Máramaros megyében
Rájöhettek, hogy a legősibb fekete lyukak hogyan nőhettek olyan gyorsan