Magyarország ad otthont az EU legnagyobb hadgyakorlatának, közben készül a új 800 milliárd eurós védelmi stratégia

Magyarország ad otthont március 25. és április 10. között a MILEX 2025 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlatnak, amely az Európai Unió harccsoportjainak szárazföldi műveleti képességeit teszteli. A gyakorlat célja, hogy a résztvevő országok gyors reagálási és koordinációs képességeit valós körülmények között mérje fel. Közben pedig az uniós védelmi integráció olyan lendületet kapott, amire évtizedek óta nem volt példa: 

MILEX 2025

A gyakorlat több mint 900 katonája, köztük a magyar Gidrán lövészszázad, a legmodernebb technikák és eljárások alkalmazásával végzi el a közös műveleteket. A gyakorlati helyszínek pápai légibázis és a Központi Lő- és Gyakorlótér, ahol éleslövészetekkel és taktikai manőverekkel próbálják ki a harccsoport felkészültségét. Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese elmondta, a gyakorlat nemcsak a közös feladatok begyakorlásáról szól, hanem Magyarország elkötelezettségét is hangsúlyozza az EU védelmi képességeinek erősítésében. “A gyors reagálású műveletek és a nemzetközi együttműködés hatékonysága, kulcsfontosságú a jövő biztonsági kihívásai szempontjából”- tette hozzá.

A MILEX 2025 a 2022-ben elfogadott uniós Stratégiai Iránytű alapján zajlik, és az EU védelmi erejét hivatott összhangba hozni. Az első szakaszban március elején a számítógéppel támogatott törzsvezetési gyakorlat során a gyors reagálású intézkedéseket tesztelték, most pedig éles körülmények között folytatódik a felkészülés. A gyakorlatban Magyarország, Lengyelország, Németország, Belgium, Ausztria, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Litvánia és Lettország katonái vesznek részt. A gyakorlat irányítását az EU többnemzetiségű katonai egysége, az EUROCORPS adja, és a magyar katonák is aktívan részt vesznek benne. A műveletek az MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótéren és az MH 47. Bázisrepülőtéren zajlanak.

A MILEX 2025 nemcsak a közös európai védelmi stratégia fejlesztésében játszik kulcsszerepet, hanem a jövőbeli nemzetközi műveletek hatékonyságát is növeli, írja a honvedelem.hu.

Ahogy írtuk korábban, Közép-Európa legnagyobb katonai fejlesztése: 59 milliárdos szupermodern laktanya épül Szolnokon

Új EU-s védelmi stratégia

Az Európai Bizottság szerdán ismertette a régóta várt, „White Paper” néven emlegetett dokumentumot, amely a ReArm Europe javaslat kibővítésének tekinthető, írta az Euronews. A tervezet célja, hogy a tagállamok a következő négy évben akár 800 milliárd eurót is felszabadítsanak védelmi kiadásokra. Bár a Bizottság részletesen felvázolta, milyen területekre és milyen módon irányítaná a forrásokat, a közös finanszírozási lehetőségeket még nem részletezték.

A javaslat legfőbb törekvése, hogy a tagállamok még az év vége előtt több százmilliárd eurós keretből támogathassák a védelmi ipart, illetve közös beszerzéseket hajtsanak végre. A Bizottság két héttel ezelőtt mutatta be a ReArm Europe nevű koncepciót, amely szerint a nagy összegű, együttes megrendelések és a katonai felszerelések közös beszerzése révén akár 800 milliárd eurót is mozgósítani lehet.

A tagállamoknak a Bizottság elsősorban a Stabilitási és Növekedési Paktum „nemzeti mentőzáradékára” hivatkozva ajánl fel mozgásteret. Ez a lépés lehetővé tenné, hogy a mostani szabályoktól eltérően a GDP 3 százalékát meghaladó adósság és költségvetési hiány ellenére is fordítsanak többletforrásokat védelmi kiadásokra. Egy névtelenül nyilatkozó uniós tisztviselő szerint a Bizottság azt várja, hogy mind a 27 tagállam kérni fogja a mentőzáradék aktiválását még április folyamán, és a jóváhagyási folyamatot szeretnék a nyári szünet előtt lezárni.

Ezzel párhuzamosan körvonalazódik a SAFE-eszközök bevezetése: a Bizottság 150 milliárd euró kölcsön kihelyezését tenné lehetővé, amelyet tőkepiaci forrásból teremtene elő. A tagállamoknak ezt a hitelt később vissza kell fizetniük, ám a döntéshozatal gyorsabb lehet, mivel – a Bizottság szerint – a kölcsönhöz kapcsolódó feltételek tiszták és egyértelműek.

A Bizottság kitér arra, hogy a közös fellépés eredményeként olyan rendszereket tudnának nagy tételben gyártani és beszerzni, amelyek a jelenlegi védelem kulcselemei:

• lég- és rakétavédelmi rendszerek
• tüzérségi rendszerek
• lőszerek, rakéták
• drónok és drónelhárító rendszerek
• kiber- és elektronikai hadviselés eszközei
• mesterséges intelligencia alapú védelmi megoldások
• stratégiai fontosságú katonai infrastruktúra

A megfogalmazott cél egyértelmű: az EU a világ bármely pontján gyorsan reagálhasson válságok esetén, és ne függjön külső beszállítóktól vagy erőforrásoktól.

Mit hoz a jövő?

Bár a White Paper központi javaslatai nagy lehetőségeket villantanak fel, a kulcskérdés továbbra is a tagállamok egyetértése és az uniós szintű költségvetési szabályok kijátszhatósága. A közös finanszírozást lehetővé tevő SAFE-eszköz, illetve a Stabilitási és Növekedési Paktum mentőzáradéka adhat némi mozgásteret, ugyanakkor a tagállami érdekek és gazdasági helyzetek egységesítése korántsem egyszerű feladat. A Bizottság egyértelmű szándéka, hogy már a nyári szünet előtt megteremtse a közös védelmi beruházások jogi hátterét, és elkezdje összehangolni a beszerzéseket. Hogy ez milyen ütemben, mennyire gördülékenyen valósul meg, és a végén mekkora valós pénzügyi alap áll majd rendelkezésre, az jelentős mértékben múlik az egyes tagállamokon és az esetleges geopolitikai tényezőkön. Ami biztos: az uniós védelmi integráció most olyan lendületet kapott, amire évtizedek óta nem volt példa.

Magyar tartalékos katonák belekóstoltak a fagyos ukrán front lövészárok valóságába – képek, videó