A magyar történelem elfeledett évei

Az emberek nemzeti identitásának kialakításában az első és legfontosabb lépés a történelmük megismerése. Őstörténetünket és a Kárpát-medence meghódítását mindig is nagy érdeklődés övezte. Hogyan lehetséges tehát, hogy 3500 évvel ezelőtt kaptuk meg a nyelvi önállóságot, de csak 1200 évre visszamenőleg vannak történelmi ismereteink különböző forrásokból? Hová tűnt ez a 2300 év, és mi történt ez idő alatt?

Ezekre a kérdésekre igyekszik választ találni Dr. Sudár Balázs magyar történész a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Tudomány Ünnepe rendezvény keretében.

A magyarok ősi történelme

A hét vezér története és a magyar nemzet Kárpát-medencébe való bevonulása történelmünk jelentős eseménye, azonban nem tekinthetjük a kezdetnek. Legalábbis közösségünk és nyelvi önállóságunk tekintetében nem. A legvalószínűbb ok, amiért több mint 2000 év „hiányozhat” történelmünkből, az őseink nomád életmódja.

A történészekre bízták azt a kihívásokkal teli feladatot, hogy pótolják történelmünk hiányzó hézagait. Legjobb eszközük e feladat teljesítéséhez az interdiszciplinaritás, vagyis az, hogy más tudományágak segítségét is igénybe veszik, hogy konkrét, írott történelmi források nélkül is képesek legyenek újabb narratívát építeni.

A régi források újragondolása és az új források felfedezése nemcsak abból a szempontból hasznos, hogy valami újat tudunk meg a történelmünkről, hanem új felfedezésekre is vezethet bennünket a múltunkkal kapcsolatos téves vagy félreértett információkkal és tényekkel kapcsolatban. A 24.hu például beszámolt arról, hogy Sudár Balázs és B. Szabó János lezárta Ibn Ruszta szövegének vizsgálatát, és megállapították, hogy az inkább egy keleten élő magyar népcsoportról szól. Kezdetben úgy vélték, hogy az ősi szöveg a honfoglalás előtti, Etelközben élő magyarokról szól.

Felmerült az a kérdés is, hogy amikor a magyarok kifejezést használjuk, akkor valójában kikre gondolunk? A magyar nemzet nem valami, ami csak úgy egy nap a semmiből életre kelt, vagy valami, ami mindig is létezett. A sztyeppei nemzetek kialakulása, aminek valószínűleg mi is részei vagyunk, egy bonyolult folyamat. Ezeknek a csoportoknak a jellemzői közé tartozik, hogy folyamatosan változnak és fejlődnek. Ezért van általában egy erős vezető az epicentrumában minden ilyen közösségnek. Ezt az erős vezető szerepet a magyar történelemben Hunor és Magor testesíti meg.

Mégis, sok kérdés maradt. Honnan származik a magyar nyelv, melyik közösséghez tartoztak az Árpádok, valóban a sztyeppéről jöttek-e az Árpád-háziak leszármazottai, vagy honnan származik a turul, nemzeti jelképünk, ezek még ismeretlen területek, amelyeket a közeljövőben még fel kell tárni.

Ez is érdekelhet:

• Szentgyörgyi Dezső, a legeredményesebb magyar vadászpilóta végül MALÉV géppel vesztette életét
• Előkerült felvétel: így robbantották fel a Nemzeti Színházat
• Két város, két világ: Bécs és Budapest különböségei