Sikorski lengyel külügyminiszter szerint az Orbán-kormány az ukrán civilek elleni bombázások alatt is védi Putyint

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői luxembourgi találkozóján ismét Magyarországot nevezte meg Oroszország védelmezőjének.

Tegnap az EU külügyi tanácsának ülése után Szijjártó Péter magyar külgyminiszter elmondta, hogy Brüsszel újabb ukránbarát háborús kezdeményezéseket jelentett be, de Magyarország minden új Oroszországgal kapcsolatos szankciót blokkolni fog.

Sikorski szerint az EU külügyi tanácsa az ukrán területet ért legújabb orosz támadási hullámra reagál. A lengyel tisztviselő hangsúlyozta, hogy számos uniós ország támogatja a Kreml elleni új büntetőintézkedéseket, aláhúzva, hogy ez lenne a 17. szankciócsomag, amelyet a konfliktus kirobbanása óta vezettek be – írja a PAP.

Arra a kérdésre, hogy mennyire valószínű, hogy ténylegesen végrehajtják ezt az új szankciókört, Sikorski rámutatott, hogy számos kollégája támogatását fejezte ki. Megjegyezte azonban, hogy egy ország – Magyarország – továbbra is vonakodik. Sikorski ezt a tétovázást az erkölcsi tisztánlátás hiányaként jellemezte, utalva arra, hogy Magyarország nem osztja azt az álláspontot az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, amelyet a legtöbb más uniós ország képviselt. Hozzátette, hogy Oroszország közelmúltbeli bombázásai, amelyek civil áldozatokat követeltek és ukrán gyerekeket céloztak, csak még inkább kiélezik Európa erkölcsi elszántságát. Ugyanakkor, mint mondta, nem minden tagállam (Magyarország) tűnik elkötelezettnek ugyanazok iránt az elvek iránt.

Süket fülekre talált a Magyarországhoz intézett újabb könyörgés

Sikorski elárulta, hogy megismételte Lengyelország Magyarországhoz intézett kérését, hogy szüntesse meg vétóját az Európai Békefenntartási Eszközből (EPF) származó mintegy 7 milliárd euró felszabadításával kapcsolatban. Emellett sürgette Budapestet, hogy támogassa az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási csoport megnyitását. Sikorski szerint úgy tűnik, hogy egyik kérés sem nyerte el a tetszését a magyar kormánynak. Megjegyezte, hogy Magyarországgal ilyen ügyekben tárgyalni olyan, mint „falra hányt borsó”, kiemelve az európai vezetők frusztrációját ezzel kapcsolatban.

A jelenlegi szabályok szerint az EPF-ből származó pénzeszközök célja, hogy visszatérítsék az Ukrajnának katonai felszerelést vagy lőszert szállító uniós tagállamok pénzét. Korábban ezekről a visszatérítésekről egyhangúlag döntenek, de mivel Magyarország következetesen blokkolja a további részleteket, sok ország úgy gondolja, hogy nem tudja teljes mértékben megtéríteni az Ukrajna védelmének támogatásával kapcsolatos költségeket.

Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak kilátásai

Az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitásának lehetőségéről Lengyelország soron következő EU-elnöksége alatt Sikorski úgy nyilatkozott, hogy ezt a kérdést Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek kellene intézni. Itt fontos megjegyezni, hogy mint arról már többször beszámoltunk, az ukrán parlament megfosztotta a kárpátaljai magyarokat nemzetiségi jogaik nagy részétől, és a magyar kormánynak jogos igénye van e jogok visszaállítására. Az Orbán-kormány azt állította, hogy mindaddig megvétózza az EU csatlakozás lehetőségét, amíg az ott élő magyarok nemzetiségi jogait (pl. anyanyelvhasználat) az ukrán fél visszaállítja azokat. Most tehát Ukrajnán múlik, hogy visszaállítja-e az EU-ban teljes mértékben elfogadott alapjogokat vagy sem. Az is igaz viszont, hogy sok kritikus szerint ha ez a magyar kérés teljesülne, akkor is találnának valami indokot a csatlakozás akadályozására, ahogy valódi indok nélkül Svédország NATO csatlakozását is blokkolátk hosszú időn keresztül.

Sikorski elmondta, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, Sikorski és Kaja Kallas észt miniszterelnökkel egyeztetve meghívta az uniós külügyminisztereket egy május 9-i lvivi találkozóra. Sikorski az ötletet kiváló lehetőségként méltatta, hogy hangsúlyozzák: Európa Ukrajna mellett áll, nem pedig Moszkvában igazodik Oroszország napirendjéhez.

Sikorski azt is elmondta, hogy ha egy uniós tagállam – vagy akár egy tagjelölt ország – képviselője részt venne a moszkvai eseményeken az említett időpont körül, az veszélyeztetné országa hírnevét, és ezzel aláásná Európa egységes frontját Oroszország agresszív fellépéseivel szemben.

A II. világháború és Oroszország propagandájának évfordulója

A II. világháború befejezésének közelgő 80. évfordulójára (május 9.) tekintve Sikorski hangsúlyozta, hogy Putyin valószínűleg propaganda célokra fogja kihasználni az eseményt, és Oroszországot a náci Németország felett aratott fő győztesként fogja feltüntetni. Emlékeztette az újságírókat, hogy az ukránok is tömegesen harcoltak és haltak meg a háború alatt, ezért hibás lenne figyelmen kívül hagyni a hozzájárulásukat. Sikorski szerint Putyin azon kísérletei, hogy kizárólagos tulajdonjogot követeljen magának a történelmi győzelemre, a manipuláció egy olyan formáját jelentik, amely tévesen besározza Ukrajnát.

Tárgyalt befagyasztott orosz vagyontárgyak

A luxembourgi találkozó másik vitatémája az EU által befagyasztott orosz vagyon helyzete volt. A lengyel külügyminisztert arról kérdezték, hogy Németország esetleg támogatja-e azt az elképzelést, hogy ezeket a lefoglalt pénzeszközöket Ukrajna támogatására használják fel. Sikorski remélte, hogy Berlin új kormánya alaposan megvizsgálja és támogatja majd az ügyet. Párhuzamot vont a Taurus rakéták Ukrajnának történő szállításáról Németországban folyó vitával, utalva arra, hogy mindkét területen előrelépés várható.

Sikorski megemlítette azt is, hogy várja az Egyesült Államok válaszát a legutóbbi orosz csapásokra. Idézte Marco Rubio amerikai külügyminiszter megjegyzéseit, aki a NATO külügyminisztereinek legutóbbi ülésén világosan közvetítette, hogy

az Egyesült Államok nem fog a végtelenségig várni arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezzen a tűzszünetbe.

Sikorski számos olyan lépést sorolt fel, amelyeket Washington már megtett, és amelyek szerinte egy lehetséges békés megoldást hivatottak elősegíteni – ezek közé tartozott az ENSZ Biztonsági Tanácsában való óvatos együttműködés, valamint olyan időszakok, amikor a hírszerzési információk megosztását visszafogták, hogy teret engedjenek a lehetséges diplomáciának. Mindazonáltal Sikorski aláhúzta, hogy ha Putyin valóban békére vágyik, akkor el kellene fogadnia a harcok azonnali leállítását, és komolyan tárgyalásokat kellene folytatnia, ahelyett, hogy Ukrajnától kapitulációt várna.

Fokozott szükség van a nyugati egységre

Sikorski azzal érvelt, hogy Moszkva követelései arra kényszerítik Ukrajnát, hogy feladja szuverenitását, ami történelmi példákat idéz arra, hogy az agresszorok azt állítják, hogy „békét akarnak”, miközben egyúttal egy másik nemzet függetlenségét is aláássák. Véleménye szerint ez a kétszínűség aláhúzza, hogy Európa miért erősíti szolidaritását Kijevvel, és miért kellene ezt az Egyesült Államoknak is folytatnia. Rámutatott, hogy a folyamatos orosz retorika megpróbálja elferdíteni a második világháborús történelmet, hogy Oroszországot a fasizmus elleni bajnok szerepében tüntesse fel. Sikorski azonban hangsúlyozta, hogy ma Oroszországot sokan tekintik tekintélyelvű államnak, amely bebörtönzi politikai ellenfeleit, és agresszív taktikát alkalmaz szomszédaival szemben.

Németország új kancellárja és a jövő diplomáciája

Amikor a leendő német kancellár azon kijelentéseiről kérdezték, hogy hivatalba lépése után először Varsót és Párizst kívánja meglátogatni, Sikorski egyetértését fejezte ki, és ezt a weimari háromszög szellemében pozitív hagyománynak nevezte. Megjegyezte, hogy az ilyen gesztusok hozzájárulhatnak a Lengyelország, Németország és Franciaország közötti szoros partnerség fenntartásához.

Közben az uniós miniszterek Luxemburgban arra készültek, hogy ugyanazon a napon új tárgyalási csoportot nyitnak Albániával. Sikorski üdvözölte Albánia egyértelmű vágyát, hogy az Unió része legyen, és megjegyezte, hogy a lelkesedés jelentős szerepet játszik, mivel az uniós tagság kiváltság, nem pedig kötelezettség. Albánia folyamatos fejlődése miatt – mondta – megérdemli Európa jóindulatát.

ez is érdekes írásunk:

Putyin egy fegyverszünet után valóban megtámadná Lengyelországot és a Baltikumot?

Kötelező program a lengyeleket kedvelőknek: április végén jön a Lengyel Filmtavasz