Emberi csontokból készült hangszerekkel zenélt egy ismeretlen törzs

Egy ismeretlen, a mai Texas déli részén élt ősi, vadászó-gyűjtögető törzs mindenbizonnyal emberi csontok felhasználásával zenélt.

Egy múzeumi gyűjtemény leleteinek átvizsgálása után Dr. Matthew Taylor, az Augusta Egyetem munkatársa azonosított egy felkarcsontból formázott ráspolyt, vagy más néven dörzsölőt, amely hasonlít az omichicahuaztli nevű, a spanyolok előtti mexikói kultúrákban, például az aztékoknál használatos hangszerre. Taylor arra vállalkozott, hogy elemezzen és osztályozzon egy sor olyan emberi csontból készült ereklyét, amelyeket korábban a dél-texasi őskori lelőhelyeken fedeztek fel. Összesen 29 ilyen tárgyat vizsgált meg, amelyek mindegyike a késő őskorból származik, amely Észak-Amerikában a Kr. u. 16. századig tartott.

Hátborzongató hangszer csontból

Illusztráció. Ezekhez az azték hangszerekhez hasonlóakat találtak a kutatók. Gary Todd

Taylor kifejtette, hogy „a késő őskori Texast (Kr. e. 1300-1528) vadászó-gyűjtögető lakosok lakhelye jellemezte. A paleoindiai időktől kezdve egészen az európaiakkal való találkozásokig, és azon túl is éltek a térségben gyűjtögető népek, akik soha nem vettek át földművelést.” Az ebből az időszakból előkerült emberi leletek 27 kar- vagy lábcsontból készült, kettő pedig bordákból. A maradványokat javarészt egy különleges pattintásos eljárárssal készítették, amely során a csontot végigfűrészelik annak kerületén, amíg el nem érik a koponyaüregét, és ekkor a tisztán ketté lehet pattintani. Taylor szerint „az eljárás akár órákig is tarthatott”. Kiemelte továbbá, hogy milyen nagy gondossággal készültek.

Általában az emberi csontból készült tárgyakat az ősök imádatának bizonyítékaként vagy háborús trófeaként értelmezik, bár Taylor szerint Dél-Texasban kevés bizonyíték van ezekre a gyakorlatokra. Megemlíti például, hogy míg az ellenség skalpjait a prekolumbián harcosok megőrizték, emberi csontból készült harci trófeákról nincs régészeti feljegyzés a régióban. Hasonlóképpen, míg Közép- és Dél-Amerika egyes ősi kultúrái köztudottan kiásták és módosították őseik holttestét a tiszteletadás egy formájaként, úgy tűnik, Észak-Amerikában ez nem volt jellemző.

Az IFLScience beszámolója szerint ez alól kivételt képez Alvar Nuñez Cabeza de Vaca spanyol konkvisztádor beszámolója, aki szerint a Texas területén élt bennszülöttek hogyan őrölték meg és itták meg bizonyos szent emberek elhamvasztott csontjait. Taylor szerint „ez technikailag a kannibalizmus egyik formája, de az ősök imádatának is tekinthető”. Taylor kiemeli egy emberi felkarcsontból készült ráspoly jelenlétét, amelynek felületébe 29 bevágást véstek. A hangszeren feltehetően úgy játszottak volna, hogy ezeken a barázdákon végigkapartak egy másik darabot. A ráspoly másik oldalán díszítés gyanánt cikcakkos geometriai minták találhatók.

Taylor szerint az ilyen tárgyak Dél-Texasból ismeretlenek, mégis számos néprajzi leírás említi őket a közép-mexikói hegyvidékről. A nahua nyelven omichicahuaztli néven ismert mexikói hangszerek sok hasonlóságot mutatnak a most bejelentett texasi példánnyal, gyakran geometrikus mintákkal. Míg azonban a Taylor által leírt darabot egy felkarcsontból készítették, a mexikói hangszereket szinte mindig emberi combcsontokból állították elő. Taylor szerint a különbségek alapján a texasi hangszer „a mexikói vallási gyakorlatok utánzását jelentheti”. Ez viszont az azték birodalom és a Texas déli partvidékét a késő őskorban elfoglaló őslakos törzsek közötti technológiai és kulturális cserére utal.

Visszatérve az emberi csontok módosításának tágabb témájára, Taylor szerint a régió ősi lakói egyértelműen „nem tekintették tabunak az emberi maradványok kezelését”. Ugyanakkor „egyesek talán a leletek jelenlétét a kannibalizmus létezésével asszociálnák, a jelentés nem támasztja alá vagy cáfolja meg ezt a hipotézist”.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat