Az amerikai külügyminiszter szerint néhány nap alatt magára hagyják Ukrajnát, ha nem történik előrelépés a békéért
Az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolatai 2025-ben jelentős fordulatot vettek, amelyet elsősorban a Donald Trump elnöksége alatti változások alakítottak. Az elmúlt hónapokban a két ország viszonya egyre feszültebbé vált, miközben az amerikaiak a béketárgyalások feladására, illetve a konfliktus új megközelítésére helyezték a hangsúlyt.
Trumpék Putyin könyvéből olvasnak fel a világnak?
2025 februárjában Trump elnök nyíltan bírálta Ukrajnát, sőt, egyenesen a háború kirobbantásával vádolta az országot, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt „választások nélküli diktátornak” nevezte. Egy februári washingtoni találkozójuk során a két vezető között nyilvános szóváltás alakult ki, amely után az ukrán delegációt elküldték, és a tervezett ásványianyag-megállapodás aláírását is lefújták. Ez a konfliktus a két ország közötti kapcsolatok mélypontját jelentette, és az Egyesült Államok hamarosan felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget és hírszerzési együttműködést.
Márciusban azonban az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői Dzsiddában találkoztak, ahol Ukrajna elfogadta az amerikai javaslatot egy 30 napos, ideiglenes tűzszünetre. A CNN jelentése szerint ennek eredményeként az Egyesült Államok újraindította a katonai támogatást és a hírszerzési információk megosztását. A béketárgyalások sikeressége azonban nagymértékben Oroszországtól függ, amely eddig nem mutatott készséget a tűzszünet elfogadására.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozik a NATO kétnapos külügyminiszteri találkozójának második napi ülése után a szervezet brüsszeli székházában 2025. április 4-én. MTI/AP pool/Jacquelyn Martin
Az USA mossa kezeit
Marco Rubio amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem indította el a háborút, és bár támogatja Ukrajnát, nem tekinti saját konfliktusának. Ez az álláspont arra utal, hogy az USA akár a háborúból való kivonulást is fontolóra veheti, ami azonban Ukrajna és Európa számára komoly kihívást jelentene, mivel Ukrajna erőforrásai fogynak, Európa pedig még nem áll készen megfelelő katonai támogatást nyújtani.
Ha nem lehet befejezni a háborút Ukrajnában, akkor tovább kell lépnünk.
Az amerikai politikai fordulat része az is, hogy Trump elnök és az orosz vezetés között megkezdődött egy „dialógus” a konfliktus rendezésére, amelyből Kijev kimaradt, ez pedig további feszültségeket szült a nemzetközi színtéren. Az USA és Oroszország között februárban Rijádban tartott magas szintű tárgyalások a kapcsolatok újraindítását célozták, miközben az Egyesült Államok enyhítette korábbi szankciós és katonai fellépéseit Oroszországgal szemben.
Eközben az Egyesült Államok és Ukrajna szakértői csoportjai Rijádban megállapodtak a Fekete-tengeri hajózás biztonságának biztosításában, a hadműveletek kereskedelmi hajók elleni tiltásában, valamint a hadifoglyok és erőszakkal elszállított ukrán gyermekek visszatérésének elősegítésében. Emellett megállapodtak az energiaellátó létesítmények elleni támadások betiltásában is, amely lépések a tartós béke előkészítését szolgálják.
Egyre nagyobb a felek közti szakadék
Az Egyesült Államok és Európa között azonban egyre nagyobb az eltérés Ukrajna támogatásának kérdésében. Míg az EU és a brit vezetők továbbra is határozottan támogatják Kijevet és szankciókat tartanak fenn Oroszországgal szemben, az USA Trump-kormányzata inkább a konfliktus lezárását és az Oroszországgal való együttműködés újraindítását helyezi előtérbe, ami feszültséget okoz a transzatlanti szövetségben.
Washington és Kijev kapcsolatai 2025-ben egy bonyolult, sokszereplős geopolitikai játszma részévé váltak, amelyben a béketárgyalások, katonai támogatás és gazdasági érdekek összefonódnak. Az USA jelenlegi politikája a konfliktus mielőbbi lezárását célozza, de ennek feltétele a Kreml együttműködése, amely egyelőre bizonytalan. Ukrajna és európai partnerei pedig továbbra is a tartós biztonsági garanciák és a háború megállításának keresésén dolgoznak.
Érdemes elolvasni:
