Megerősíti kétoldali együttműködését Magyarország és Marokkó
Szerdán Budapesten tartott közös sajtótájékoztatót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter marokkói kollégájával, Nászer Buritával. Szijjártó hangsúlyozta: nemcsak Európa, hanem Afrika is az ukrajnai háború vesztesei közé tartozik, és a megugró infláció mindkét kontinenst komoly kihívások elé állította.
Szijjártó Péter szerint az illegális bevándorlás közös biztonsági kihívást jelent. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Afrika népessége 2050-re 950 millió fővel fog növekedni, ezért veszélyesek azok a döntések, amelyek az embereket otthonuk elhagyására ösztönzik. Ehelyett átfogó stratégia szükséges Afrika fejlesztésére, amelynek keretében Európának együtt kell működnie stabil és erős gazdaságú afrikai országokkal, például Marokkóval.
Hangsúlyozta továbbá, hogy határozott fellépés szükséges a terrorizmus ellen, amely a migráció egyik fő oka. Elismeréssel szólt Marokkó terrorizmus elleni törekvéseiről is. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Marokkó tavaly Magyarország első számú afrikai kereskedelmi partnerévé vált, a két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt 15 évben az ötszörösére nőtt, értéke évente már eléri a 400 millió amerikai dollárt.
Szijjártó és Burita miniszterek tárgyalásai során a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről egyeztettek a kereskedelem, a beruházások, a kutatás, az innováció és az energetikai együttműködés területén. A látogatás során aláírták azt a megállapodást is, amely értelmében a magyar kormány a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében 2026 és 2028 között 165 teljes körű ösztöndíjat biztosít marokkói egyetemi hallgatók számára.
Szijjártó kijelentette, hogy Magyarország az ENSZ keretében a nyugat-szaharai konfliktus megoldásának alapjaként tekint a marokkói autonómiatervre. Hozzátette, hogy Magyarország tudomásul vette az Egyesült Államok és Franciaország közelmúltbeli nyilatkozatait, melyek támogatásukról biztosították a marokkói kezdeményezést. A külügyminiszter arról is tájékoztatott, hogy utasítást adott a marokkói magyar nagykövetnek, hogy kövesse más nagy országok nagyköveteinek példáját, és látogasson el Marokkó déli területeire, Nyugat-Szaharában.
A magyar nagykövetség mostantól Marokkó egész területén biztosít konzuli szolgáltatásokat marokkói állampolgárok számára – tette hozzá Szijjártó.
Alább megtekinthető a közös sajtótájékoztató:
A marokkói külügyminiszter Budapesten
A marokkói külügyminiszter magyarországi látogatása egy európai körút része, amely lehetőséget adott több országnak is, hogy ismételten támogassák Marokkó autonómiatervét a Szahara körüli politikai konfliktus rendezése érdekében.
A 2024. április 16-án Zágrábban Nászer Burita és Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter által kiadott közös nyilatkozat értelmében: „A Horvát Köztársaság a Marokkó által 2007-ben előterjesztett autonómiatervet szilárd alapnak tekinti a regionális vita politikai és kölcsönösen elfogadható módon történő rendezéséhez, az ENSZ és a Biztonsági Tanács vonatkozó határozataival összhangban.”
Ez a támogatás 2024. április 15-én Kisinyovban, Moldovában is megnyilvánult, amikor Mihai Popsoi moldáv külügyminiszter közös nyilatkozatban fejezte ki támogatását Marokkó autonómiatervének végleges megoldásként a Szaharával kapcsolatos regionális vitában. Elmondása szerint ez „a legkomolyabb és leghitelesebb alapot jelenti” a konfliktus rendezéséhez.
Magyarország mellett Észtország külügyminisztere, Margus Tsahkna is megerősítette a terv melletti kiállását 2024. április 15-én, Tallinnban tartott sajtótájékoztatón, ahol kifejtette: az autonómiaterv egy „jó, komoly és hiteles alap” a minden fél által elfogadható megoldás eléréséhez, és egyben arra biztatott más kormányokat is, hogy csatlakozzanak ehhez az állásponthoz.
Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary
Forrás: MTI, marokkói sajtóügynökség
Érdemes elolvasni:
