2003 végén egy iraki falucskában éjjel hirtelen kialszanak az utcai lámpák. Az amerikai katonák házról házra kutatnak, míg egy farmház mellett egy katona megtalál egy földbe rejtett kötelet. Ahogy elkezdik felnyitni a rejtekhelyet, hogy gránátot dobjanak be, két kéz emelkedik ki. Egy szakállas férfi bukkan elő, aki így szól: „A nevem Szaddám Huszein, Irak elnöke vagyok, tárgyalni akarok.” És ezzel megszületett a hírhedt mondat: „Hölgyeim és uraim, megvan.”
2003 márciusában az Egyesült Államok és szövetségesei megtámadták Irakot. A háború hivatalos oka az volt, hogy Szaddám Huszein állítólag tömegpusztító fegyvereket rejt. Később kiderült: ilyen fegyverek nem léteztek. Az iraki rezsim gyorsan összeomlott, Bagdad három héten belül elesett, de Szaddám nyom nélkül eltűnt — számolt be róla a neo.
A „pakli” hadművelet: Szaddám lett a pikk ász
A megszálló erők egy 52 lapos kártyacsomagot nyomtattak ki, melyen a rezsim legfontosabb emberei szerepeltek. Szaddám volt a pikk ász, fiait – Uday-t és Qusay-t – is keresni kezdték. Hónapokon át nem jártak sikerrel, ezért 25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki Szaddám fejére.
Az áttörés: Szaddám fiai elárulják rejteküket – posztumusz
Egy informátor bejelenti, hogy Moszulban rejtegeti Szaddám fiait. A katonák ostrom alá veszik a házat, de a testvérek ellenállnak. Végül rakétákkal rombolják le az épületet, és mindketten meghalnak. Ez a csapás arra ösztönzi Szaddámot, hogy egy hangfelvétellel megszólaljon – így bizonyítva, hogy még él.
A testőrök nyomában: egy új stratégia
Eric Maddox őrmester felismeri: a régi kormánytagok már hasztalan nyomok. Ehelyett Szaddám közvetlen testőreit kezdi keresni, akik valószínűleg még védelmezik őt. A Tikrit nevű városban, Szaddám szülőhelyén elkezdik kihallgatni a Muslit család tagjait – az ő soraikból kerültek ki a diktátor elit őrei.
Egy név újra és újra előkerül: Muhammad Ibrahim
A kihallgatások során egy név folyamatosan felbukkan: Muhammad Ibrahim, Szaddám egyik legmegbízhatóbb testőre. Maddox megtudja, hogy Ibrahim már ellenállási vezetőként működik, pénzt és támadásokat szervez. Ha valaki tudja, hol van Szaddám, az ő.
Egy horgásztó, egy kisfiú és egy halvacsora
Ibrahim fiától kiderül, hogy apja gyakran jár horgászni egy tóhoz Szamarra városában. Ez az információ jelentéktelennek tűnhetne, de Maddox emlékszik: egy korábbi beosztott szerint Szaddám imádta az iraki masgouf halat. A nyom vörösen izzik – megkezdik a tó környékének átfésülését.
Láncreakció: egyik kihallgatás a másikhoz vezet
A katonák elfognak egy halászt, aki kapcsolatban áll Ibrahim egyik parancsnokával, majd megtudják: van egy nagybácsija Bagdadban. Bár a nyom rendkívül gyenge, mégis megindulnak. És a lehetetlen valóra válik: a férfi lakásában megtalálják és elfogják Muhammed Ibrahimet.
A nagy leleplezés: Ad-Dawr és a rejtekhely
Ibrahim végül elárulja, hogy Szaddám Ad-Dawr nevű faluban bujkál. Két farmházat átkutatnak, de nem találnak semmit. Már éppen feladnák, amikor Ibrahim egy harmadik, kis kunyhóra mutat. A katonák átkutatják azt is, de még mindig semmi. Végül Ibrahim egy kötelet rugdos a földbe – alatta rejtekhely található. A csapóajtót felnyitják, és ott van Szaddám.
Az utóhatás: nem a háború vége, csak egy szimbólum
Szaddám elfogása nem vetett véget a háborúnak. Irakban továbbra is zavargások és polgárháborús állapotok uralkodtak, mivel az invázió után nem volt kidolgozott újratervezés. Mégis, az a kép, ahogy a korábban rettegett diktátort föld alatti lyukból húzzák ki, világhírű szimbólummá vált.
Az ikonikus pillanat mögötti kommunikációs stratégia
Az amerikai hadsereg ügyelt arra, hogy Szaddám bukását dokumentálják: a rejtekhelyet megmutatták a sajtónak, fogságban készült fotókat tettek közzé, sőt, még egy orvosi vizsgálat videóját is, ahol a fogait ellenőrzik. Mindez célzott propaganda volt, hogy megtörjék a Szaddám által évtizedekig épített személyi kultuszt.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
A férfi, aki egy barlangba vonult, és véletlenül feltalált egy egész tudományágat
Miért vannak vonalak a törölközőkön?
itt tudod támogatni az oldalunkat
