A csimpánzok is szeretik az alkoholt és ez sokat elárul rólunk is

A vadon élő csimpánzokat először sikerült megfigyelni, ahogy erjedt kenyérgyümölcsöt fogyasztanak és osztanak meg egymással Afrika nyugati részén. A viselkedés azt sugallja, hogy az alkohol nemcsak az emberek társadalmi életében játszik szerepet, hanem már evolúciós múltunkban is jelen lehetett.

A brit Exeteri Egyetem kutatói a Bissau-Guineában található Cantanhez Nemzeti Parkban filmezték le a csimpánzokat, amint erjedt afrikai kenyérgyümölcsöt fogyasztanak és egymásnak is adnak belőle. Az eseteket legalább tízszer dokumentálták, ami arra utal, hogy ez a viselkedés nem véletlen, hanem valamilyen jelentős társadalmi funkciót is betölthet — írj az IFLS.

A kenyérgyümölcs természetes “koktélja”

Az afrikai kenyérgyümölcs magas cukortartalma miatt könnyen erjed, és akár 0,61 százalékos alkoholtartalmat is elérhet. Bár ez jóval alacsonyabb, mint az emberi fogyasztásra szánt italoké – például a sör alkoholtartalma 4-6% között mozog –, a csimpánzok rendszeres gyümölcsfogyasztása miatt még ez is érezhető hatással lehet rájuk.

Nem a részegség a cél, hanem a társas kötelékek

A kutatók szerint a csimpánzok nem azért fogyasztanak erjedt gyümölcsöt, hogy lerészegedjenek – az állatvilágban a túlzott bódultság könnyen végzetes lehet. Sokkal valószínűbb, hogy éppen annyit fogyasztanak, ami oldottabbá teszi őket, elősegítve ezzel a szociális kötelékek kialakulását és erősödését.

„Az embereknél az alkohol fogyasztása dopamin- és endorfinfelszabaduláshoz vezet, ami boldogságérzetet és ellazulást okoz. A közös ivás pedig – például lakomák során – erősíti a társas kapcsolatokat” – magyarázta Anna Bowland, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: a vadon élő csimpánzoknál is hasonló hatásokat sejtenek.

Az alkohol iránti vonzalom mély evolúciós gyökerei

Már korábban is felvetődött, hogy az alkoholhoz való alkalmazkodás ősi örökségünk része. Kutatások kimutatták, hogy egyes kihalt emberszabásúak olyan genetikai mutációt fejlesztettek ki, amely lehetővé tette számukra az etanol hatékonyabb lebontását – körülbelül tízmillió évvel ezelőtt.

Az úgynevezett „részeg majom hipotézis” szerint az alkohol szaga segíthetett az ősi főemlősöknek megtalálni az érett, energiadús gyümölcsöket. Az alkohol illékony, könnyen terjedő molekulája előnyhöz juttatta azokat az egyedeket, akik érzékenyebbek voltak rá, így ez a tulajdonság öröklődött tovább.

Az emberi lakomák evolúciós előzményei

Az alkoholos italok megjelenése az emberi történelem során segített közösségeket formálni, ünnepeket és szertartásokat gazdagítani. Most úgy tűnik, ennek a társasági ivásnak a gyökerei már a csimpánzok viselkedésében is fellelhetők.

„További kutatásokra van szükség, hogy kiderítsük, tudatosan keresik-e az alkoholos gyümölcsöket a csimpánzok, és hogyan dolgozzák fel az alkoholt. De ha igen, akkor a közös lakomák szokása mélyen az evolúciós múltunkban gyökerezhet” – tette hozzá Dr. Kimberley Hockings, a tanulmány másik szerzője.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Elképesztő felfedezés: a Mars egykor idegen létformák otthona lehetett
Új színt fedeztek fel a kutatók