Egy űrszonda csapódhat a Földbe heteken belül 27 ezer km/h-val!

Egy Föld körül keringő, meghibásodott űrszonda hamarosan fékezhetetlen, száguldó tűzgolyóként térhet vissza bolygónkra.

A szakértők szerint a Koszmosz–482 néven ismert szovjet űrjáró akár már május 9–10. környékén beléphet a Föld légkörébe, és több tonnás darabjai is túlélhetik az átizzott zuhanást, derül ki a LADbible cikkéből.

A Vénusz lett volna a cél

A Koszmosz–482 az 1970-es évek elején indult útnak a Vénusz felé – legalábbis ez volt az eredeti terv. A valóságban azonban a küldetés már a kezdeteknél kudarcba fulladt: a szonda ugyanis nem tudta elhagyni a Föld körüli alacsony pályát, és azóta is kering bolygónk körül, lényegében egyfajta időzített kozmikus bombaként.

Nem ez az első alkalom, hogy egyes darabjai visszatérnek: néhány titánötvözet-gömb korábban már becsapódott egy új-zélandi farmon, felperzselve a termést. A Szovjetunió persze annak idején mindent tagadott, mintha semmi közük nem lett volna az égből pottyant „űrgolyókhoz”.

Az űrszonda legnagyobb darabja zuhanhat le

A mostani helyzet viszont sokkal súlyosabb lehet: az űrszonda legnagyobb, leszállóegységnek nevezett modulja következik, amelyet eredetileg arra terveztek, hogy elviselje a Vénusz pokoli körülményeit – a forró, savas légkört és az óriási nyomást. Ez a brutálisan ellenálló szerkezet nem fog egykönnyen elégni a Föld légkörében. Magyarán: komoly eséllyel éri el a felszínt, és akár pusztító erejű becsapódást is okozhat!

A jármű jelenlegi sebessége meghaladja a 27 ezer km/h-t – ez nagyjából 77-szerese annak, amilyen gyorsan egy Forma–1-es autó képes haladni. Ha egy ekkora tárgy zuhan le kontrollálatlanul, az katasztrofális következményekkel járhat, különösen, ha lakott területre érkezik. Bár a szakemberek szerint az esélye annak, hogy valakit eltaláljon, mindössze 1 a 10.000-hez, ez még mindig ijesztően magas egy olyan eseménynél, amelyet senki sem tud pontosan megjósolni vagy kivédeni.

Történt már hasonló

Sokan emlékezhetnek a 2013-as cseljabinszki meteorit esetére, amely az orosz égbolton robbant szét, több mint ezer embert megsebesítve és rengeteg ablakot betörve. A Koszmosz–482 űrszonda mérete és tömege hasonló, így egy földet érő darabja hasonló mértékű károkat okozhat.

A tudósok egyelőre csak találgatnak: hol és mikor ér földet a halálos szovjet relikvia? Az biztos, hogy a Föld felszínének 70%-át víz borítja, így a tengerbe zuhanás esélye nagyobb, mint az, hogy lakott területet talál el. De mi van, ha mégis? Mi van, ha egy város fölé érkezik valóságos „égi gránátként”?

Az elavult, de veszélyes űrszonda természetesen újabb kérdéseket is felvet: vajon mennyire biztonságos bolygónk felett keringeni hagyni több ezer hasonló űreszközt, amelyek bármikor visszahullhatnak ránk? Az emberiség éppen most szembesül saját technológiai múltjának fenyegetésével. Egy több évtizedes hiba szinte szó szerint a fejünkre zuhanhat. Készen állunk rá?

Ez is érdekelhet: