Elképesztő mennyiségű űrszemét kering a bolygó körül

Több mint 100 millió darab emberi eredetű űrszemét kering a Föld körül: csavarok, festékrészecskék, működésképtelen műholdak és rakétadarabok. Ezek nemcsak lebegnek, félelmetes sebességgel száguldanak, és akár működő műholdakat is megsemmisíthetnek.

Mi számít űrszemétnek?

Minden olyan emberi eredetű tárgy, amely elveszítette eredeti funkcióját, és jelenleg kontroll nélkül sodródik az űrben, az űrszemét kategóriájába tartozik. Ebbe beletartoznak például régi műholdak, rakétafokozatok, levált panelek, sőt még lekopott festéktörmelék is. A méretek rendkívül változatosak: vannak alig pár milliméteres darabok, de előfordulnak több méteres roncsok is, amik akár egy autó méretével vetekednek.

Az European Space Agency (ESA) becslése szerint jelenleg több mint 36 ezer olyan darab űrszemét kering a Föld körül, amelynek mérete meghaladja a 10 centimétert, és amelyet aktívan nyomon lehet követni. Emellett körülbelül 1 millió olyan objektum is pályán van, amely kisebb ugyan, de még mindig elegendő ahhoz, hogy károkat okozzon egy működő műholdban vagy űreszközben. Ha a néhány milliméteres részecskéket is beleszámítjuk, az ESA szerint a Föld körül valójában több mint 100 millió darab ember alkotta törmelék kering. Ezek egy része a légkörbe belépve idővel elég, de a nagyobb tárgyak évtizedekig is fennmaradhatnak.

Milyen problémát okozhat?

Minden egyes darabka, bármilyen kicsi is, több ezer kilométer per órás sebességgel mozog. Ha egy működő műholddal vagy űrállomással ütközik, az komoly károkat, akár teljes meghibásodást is okozhat. 2009-ben például egy amerikai és egy orosz műhold frontálisan ütközött egymással, több ezer újabb törmeléket hozva létre. A szakértők ettől a láncreakciótól, az úgynevezett Kessler-szindrómától tartanak: ha a szemét mennyisége egy kritikus pontot átlép, az űrhasználat hosszú időre ellehetetlenülhet.

Például 2024 júniusában a Nemzetközi Űrállomás legénységének menedéket kellett keresnie, miután egy orosz műhold darabokra hullott, több mint 100 törmeléket hagyva maga után. Ez az incidens is rávilágít a Kessler-szindróma veszélyére, ami szerint az űrszemét mennyisége olyan mértéket érhet el, hogy az újabb ütközések láncreakciót indítanak el, ellehetetlenítve az űrhasználatot.

Már dolgoznak a megoldáson

A jó hír az, hogy egyre többen dolgoznak a megoldáson. Az egyik lehetséges út, hogy a jövő műholdjait eleve úgy tervezik, hogy működésük végén irányítottan megsemmisüljenek a légkörben. Emellett olyan küldetéseket is fejlesztenek, amelyek célja a már ott lebegő hulladék összegyűjtése.

Az Európai Űrügynökség (ESA) ennek érdekében indítja el a ClearSpace-1 küldetést, amely az első olyan misszió lesz, amely eltávolít egy konkrét űrszemetet a Föld körüli pályáról. A küldetés célja egy 112 kilogrammos Vespa rakétaadapter begyűjtése és biztonságos visszajuttatása a légkörbe, ahol az megsemmisül. A használt gép egy négy robotkarral felszerelt, svájci fejlesztésű eszköz, amely képes lesz megragadni a célobjektumot és irányítottan visszahozni azt a Földre. A küldetés várhatóan 2026-ban indul, és az ESA 86 millió eurós szerződést kötött a ClearSpace SA nevű startup céggel a projekt megvalósítására.

A ClearSpace-1 robot látványterve, amely az űrszemét aktív eltávolítására készül.
Kép forrása: ClearSpace SA

Az űrszemét sokáig a háttérbe szorult téma volt, de mostanra kiderült, hogy komoly következményekkel járhat, ha figyelmen kívül hagyjuk. A technológiai fejlődés nemcsak lehetőségeket, hanem felelősséget is jelent. A következő évtizedekben dől el, hogy tudunk-e fenntartható módon élni az űr nyújtotta lehetőségekkel, vagy saját hulladékunk zár majd el minket tőle.

Ez is érdekelhet:

• Elképesztő: 3 ufóbázis létezhet a CIA szerint – ebből 2 ráadásul a Földön!
• Nem vicc: 1 milliárdot fizet a NASA, ha eltakarítod a Holdon maradt ürüléket!