A csimpánzok kommunikációja sokkal fejlettebb, mint eddig gondoltuk

A nyelv az emberiség egyik legnagyobb sajátossága, de vajon tényleg csak a miénk? Egy friss kutatás szerint a vadon élő csimpánzok kommunikációja sokkal összetettebb, mint eddig hittük: képesek hangjeleiket kombinálni, új jelentéseket létrehozva, hasonlóan az emberi nyelvhez.

Hogyan formálnak „mondatokat” a csimpánzok?

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet és más európai kutatóintézetek tudósai több ezer hangadást rögzítettek három vadon élő csimpánzcsoporttól a nyugat-afrikai Taï Nemzeti Parkban, Elefántcsontparton. A kutatók 12 különböző csimpánzhangot azonosítottak, és megfigyelték, hogyan változik ezek jelentése, amikor két hangot kombinálnak. A vizsgálat során nemcsak a hangok sorrendjét és ismétlődését elemezték, hanem azt is, milyen helyzetekben használják őket.

A csimpánzok négyféleképpen változtatták meg a jelentést a hangkombinációk során:

• Összetett kombinációk, amelyek új jelentést adnak (pl. „A” = táplálkozás, „B” = pihenés, „AB” = táplálkozás + pihenés).

• Pontosító kombinációk, amelyek egyértelműsítik a jelentést (pl. „A” = táplálkozás vagy utazás, „B” = agresszió, „AB” = utazás).

• Idiomatikus kombinációk, amelyek teljesen új jelentést hoznak létre (pl. „A” = pihenés, „B” = társas viselkedés, „AB” = fészekrakás).

• Nem összetett kombinációk, amelyek nem hoznak létre új jelentést, de a kommunikáció kontextusát gazdagítják.
  Például Veszély” + „ide” → „Veszély van, de gyere ide!”
  Nem új jelentés, csak pontosítja a helyzetet.

Különféle hangokat használnak attól függően, hogy mit akarnak közölni: például más hangot adnak ki, ha táplálékot találnak, ha figyelmeztetni akarnak egy ragadozóra, vagy ha játszani hívnak egy másik egyedet. A hangok jelentése gyakran a környezet, a testbeszéd és a helyzet alapján válik érthetővé a többi csimpánz számára. Emellett arckifejezésekkel, gesztusokkal, sőt érintésekkel is kiegészítik a „mondandójukat”, azaz egy sokcsatornás kommunikációs rendszert használnak, amelyben a hang csak az egyik elem.

Csimpánz egy kognitív viselkedéskutatási kísérlet során, két tudós felügyelete mellett, az 1950-es években. Forrás: UCLA Library Special Collections, CC BY 4.0.

A csimpánzok nemcsak kommunikálni tudnak, de elképesztő problémamegoldó képességgel is rendelkeznek. Képesek eszközöket használni, például botot dugnak a termeszhangyák fészkébe, majd kihúzzák, mint egy „hangyanyársat”. Egyes példányok megtanulták, hogyan kell kulcsot használni lakat kinyitásához, sőt memóriateszteken bizonyos feladatokban jobban teljesítettek, mint az emberek. Ezek a megfigyelések azt mutatják, hogy a csimpánzok gondolkodása nemcsak ösztönös, hanem rugalmas és tanulásra épülő – vagyis sokkal közelebb áll a miénkhez, mint hinnénk.

Ez a fajta strukturált kommunikáció már-már a nyelvi szabályrendszerek előfutárának tekinthető és sokkal közelebb hozza egymáshoz az emberi és az állati kommunikációs rendszerek világát, mint azt korábban gondoltuk.

Miért fontos ez?

Eddig úgy gondoltuk, hogy az állatok kommunikációja főként egyszerű, egyedi hangjelekből áll, amelyek korlátozott jelentéstartalommal bírnak. Ez a kutatás azonban azt sugallja, hogy a csimpánzok képesek hangjaikat kombinálni, új jelentéseket létrehozva, ami az emberi nyelv egyik alapvető jellemzője.

A legvalószínűbb elméletek szerint az emberi nyelv fokozatosan fejlődött ki, valószínűleg a társas élet, az együttműködés és az agyméret növekedésének hatására. Először gesztusokat és arckifejezéseket használhattunk, majd megjelentek az első hangjelek, amelyekhez a jelentés társult. Ahogy a szókincs bővült és az agyunk is fejlődött, kialakultak a nyelvtani szabályok, az összetett mondatok és végül az a kommunikációs rendszer, amely ma már természetesnek tűnik számunkra de valójában elképesztően összetett emberi találmány.

Ezért is különösen izgalmas a kutatás: a csimpánzok kommunikációja egy olyan fejlődő rendszerre emlékeztet, amely már az emberi nyelv előszobájában járhat.

 “Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a csimpánzok kommunikációs rendszere rendkívül generatív, ami példa nélküli az állatvilágban.”-nyilatkozott Cédric Girard-Buttoz, a tanulmány vezető szerzője

Új nyom a nyelv evolúciójában?

Ez a felfedezés új megvilágításba helyezheti az emberi nyelv eredetét. Lehetséges, hogy a nyelv előfutárai már jelen voltak közös őseink kommunikációjában, és a csimpánzok és bonobók mai kommunikációs képességei ennek maradványai.

A kutatók szerint fontos, hogy tovább vizsgáljuk a főemlősök kommunikációját, hogy jobban megértsük, hogyan fejlődött ki az emberi nyelv. Ez a tudás nemcsak a nyelvészet, hanem az evolúciós biológia és a kognitív tudományok területén is új lehetőségeket nyit meg.

A teljes tanulmányt ITT olvashatod.
Kiemelt kép forrása: Photo by Luka on Unsplash

Ez is érdekelhet:

• Egy ősi magyar kutyafajta a kihalás küszöbén
• Ez az apróság a világ leghalálosabb macskaféléje
• Afrikai sziklafestmény igazolhatja egy kihalt állatfaj létezését