Kevés olyan figura van az internet történetében, aki akkora ellentmondást váltott volna ki, mint Kim Dotcom. Egyesek szerint szabadságharcos és digitális látnok, mások szerint bűnöző és kalandor. Története a technológia, a hatalom és a média metszéspontján játszódik, ahol a fájlcserélés szabadsága és a szerzői jogi jogsértések csatája összefonódik.
Kim Dotcom eredeti neve Kim Schmitz, és Németországban született. Fiatalon kezdett érdeklődni a számítógépek iránt, miközben problémás családi háttérből menekült a digitális világba. Már a kilencvenes évek elején szoftverkalózkodással foglalkozott, de emellett saját mítoszát is építette: előszeretettel hangoztatta, hogy ő áll különféle nagy horderejű hackelések mögött – még ha ezeket valójában mások követték is el — számolt be róla a fern.
Kalandok a dotkom korszakban
A 2000-es évek elején Dotcom saját kiberbiztonsági céget indított, amelyet később sikeresen értékesített. Közben extrém életmódjáról és bizarr üzleti ötleteiről vált ismertté. A “Mega Car”, az autóba épített videokonferenciás rendszer vagy az egyidejűleg 16 SIM-kártyát használó jármű csak néhány példa. Vagyonát ügyesen menedzselte, de többször is lebukott bennfentes kereskedelem és pénzügyi visszaélések miatt.
Megaupload – a fájlmegosztás birodalma
2005-ben indította útjára a Megaupload nevű fájlmegosztó oldalt, amely minden addiginál egyszerűbbé tette a nagy méretű fájlok – így filmek és zenék – megosztását. Rövid időn belül a világ 13. leglátogatottabb oldala lett, napi 50 millió felhasználóval és a globális internetforgalom 4%-ával. A platform működése épp a szürke zónában mozgott: maga Kim azzal védekezett, hogy ő csak az infrastruktúrát biztosította, a jogsértéseket a felhasználók követték el.
Hollywood bosszút esküszik
A filmes és zenei ipar gyorsan észlelte a hatalmas anyagi veszteségeket, és hadjáratot indított a Megaupload ellen. Az amerikai hatóságok 2012-ben nemzetközi akcióban tartóztatták le Dotcomot Új-Zélandon. Az FBI több országban is razziázott, lefoglalták vagyonát, és vádat emeltek ellene szerzői jogsértés, pénzmosás és bűnszervezet irányítása miatt.
Szabadságharcos vagy bűnbak?
Dotcom következetesen tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Szerinte a Megaupload a Google Drive előfutára volt, és minden törvényes intézkedést megtett a jogsértő tartalmak eltávolítására. Az ügyészek ezzel szemben azt állították, hogy tudatosan tette lehetővé a kalóztartalmak terjesztését, sőt, a népszerű tartalmak feltöltőit jutalmazta is.
Politika és paranoia
Az ügy mögött sokan politikai bosszút sejtettek. Az amerikai szórakoztatóipar erős lobbitevékenysége és Joe Biden – akkori alelnök – keményvonalas fellépése a digitális kalózkodás ellen új értelmezési keretet adott a történteknek. Dotcom azt állította, hogy boszorkányüldözés áldozata, ám ezt soha nem tudta meggyőzően bizonyítani.
A végjáték: kiadatás és visszavonulás
Több mint egy évtizedig tartott a jogi huzavona, de 2024-ben Új-Zéland igazságügyi minisztere végül aláírta a kiadatási végzést. Kim Dotcomnak az Egyesült Államokban kell bíróság elé állnia. Nem sokkal később súlyos sztrókot kapott, azóta visszavonultan él, és csak egyetlen posztban kérte követőitől a türelmet és az imát.
Tükör az iparnak
Kim Dotcom története sokrétű: egyszerre tech-zseni és manipulátor, víziókkal teli úttörő és jogi határokat átlépő vállalkozó. Egyvalami biztos: ráirányította a figyelmet arra, hogy a hagyományos média hogyan próbálta kontroll alatt tartani az internet forradalmát – és mennyire nem volt felkészülve rá. Lehet őt hősként vagy bűnösként látni, de az biztos, hogy örökre nyomot hagyott a digitális világban.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Az első pesti lóvasút: forradalom a városi közlekedésben
Petőfi költeménye alapján készült képregény jelenik meg holnap
