3 évig hajózott egy viking vitorlásban egy régész, rengeteg nyomot talált

Greer Jarrett norvég régész ötezer kilométert hajózott, felfedezései újraértelmezik, amiket eddig a vikingekről tudtunk.

Egy svéd régész 5000 kilométert tett meg egy viking hajó másolatával, ami segített neki azonosítani négy, szerinte eddig ismeretlen kikötőt Norvégia partjainál. Feltételezései szerint a kikötőket a vikingek több mint 1000 évvel ezelőtt használták, írja az Archaeology News.

A kísérleti út során kiderült, hogy a hajó a nyílt vízen közlekedett a legjobban, ami arra utal, hogy a vikingek tengeri kereskedelmi útvonalai a szárazföldtől távolabb vezettek, mint azt korábban feltételezték.

„Sokszor csak a viking korban folytatott kereskedelem kezdő- és végpontjairól tudunk” – mondta Greer Jarrett, a svédországi Lund Egyetem régészdoktorandusza egy nyilatkozatban. Jarrett azonban úgy vélte, hogy „a kis szigeteken és félszigeteken található kikötők hálózata központi szerepet játszott abban, hogy a viking korban a kereskedelem hatékony legyen”.

A hajóút

Jarrett három éven át egy „faering” nevű hajóval kutatta a viking kereskedelmi útvonalakat – ez egy olyan evezős vitorlás, amelyet a vikingek használtak évezredekkel ezelőtt. Egy kis legénységgel Jarrett a közép-norvégiai Trondheimből a partvidéken felfelé utazott a sarkkörig, majd visszahajózott. „Ez a hajótípus jól vitorlázik a nyílt vízen, kemény körülmények között” – mondta Jarrett – „de a szárazföldhöz közel és a fjordokban való navigálás néha kihívást jelent”.

Interjúkat készített norvég hajósokkal és halászokkal is, hogy többet tudjon meg a történelmi tengeri útvonalakról, és ezeket az információkat, valamint saját tapasztalatait felhasználva rekonstruálta a lehetséges viking vitorlás útvonalakat.

Ezen információk és a norvég partok és a tengerszint viking kori állapotát bemutató térkép alapján Jarrett négy kikötőt vagy „menedéket” azonosított, amelyek kis szigeteken és hegyfokokon helyezkedtek el. Eredményeit május 8-án tette közzé a Journal of Archaeological Method and Theory című folyóiratban.

A felfedezések

A négy újonnan azonosított kikötő arra utal, hogy a vikingek a szigeteken és hegyfokokon lévő védett és könnyen megközelíthető kikötőkre támaszkodtak. Ez bővíti a szakértők ismereteit a viking kori tengerészetről, amelyet korábban csak a nagy kikötők, például Dublin és a dániai Ribe alkottak – írta tanulmányában Jarrett.

És mivel a vikingek nem iránytűvel, hanem „mentális térképekkel” navigáltak, a vikingek tengeri sikereihez fontos volt, hogy találkozási és információcserére alkalmas helyek álljanak rendelkezésre. „Olyan hajóra van szükséged, amely mindenféle időjárási körülménynek ellenáll” – mondta Jarrett. „De, ha nincs olyan legénységed, amely képes együttműködni és hosszú ideig elviselni egymást, akkor ezek az utazások valószínűleg lehetetlenek lennének.”

Jarrett eddig nem végzett ásatásokat a kikötőkben, hogy megerősítse, a vikingek használták őket. De az olyan bizonyítékok, mint a mólók, ballasztkövek, főzőgödrök és ideiglenes menedékhelyek a helyszíneken, ha megtalálják őket, bizonyítják, hogy a vikingek használták ezeket a „kikötőket” a kereskedelmi útvonalaikon, jegyezte meg Jarrett a tanulmányában.

Ez is érdekelhet:

• Amatőr régészek bukkantak rá a győzelem szárnyas istennőjére Hadrianus fala mellett
• A legfurcsább kihalt teremtmények, amelyeket valaha találtunk
• Charles Darwin egyik legfontosabb munkája nem az evolúcióról szólt