Lélegzetelállító felfedezés tartja lázban a tudományos világot: tudósok állítják, hogy egy ősi, óceán alatti város nyomaira bukkantak.
Az Indonézia partjai közelében talált lelet alapjaiban is megváltoztathatja mindazt, amit eddig az emberiség eredetéről hittünk, derül ki a LADbible cikkéből.
Az óceánok mélye évezredek óta őrzi titkait, de a technológia fejlődésével egyre több rég elfeledett történet kerül napvilágra. A kutatók immár olyan mélységeket is elérhetnek, ahol korábban az emberi jelenlét elképzelhetetlen volt, nemrég például egy robot merészkedett le az óceán legmélyebb pontjára, ahol az elképesztő nyomás másodpercek alatt megölne egy embert.
Sorozatosan jönnek a felfedezések
Áprilisban régészek felfedezték egy ősi civilizáció fővárosát Észak-Macedóniában, néhány héttel később pedig Dubaj sivatagi területén bukkantak egy 5000 éves, titokzatos város maradványaira. Most pedig egy újabb, egészen elképesztő lelet tartja izgalomban a világot: Indonézia partjai mentén, a Madura-szoros mélyén egy olyan emberi koponyát találtak, amely több mint 140 ezer éves lehet!
A lelet nem más, mint egy Homo erectus ősember koponyája, amely vastag iszap- és homokréteg alatt bújt meg. A koponya mellett 6000 állati fosszíliát is találtak, 36 különböző fajhoz tartozó maradványokat. A csontokat egyébként már 2011-ben feltárták, de csak 14 évnyi alapos kutatás után tudták pontosan meghatározni korukat és származásukat.
Az óceán alatt rejtőzhet a város
A kutatók úgy vélik, hogy a felfedezés túlmutat önmagán: lehetséges, hogy ez a terület egykor egy virágzó, ősi város része volt. Ez a titokzatos Sundaland, amely állítólag rég elmerült az óceánban. Harold Berghuis, a hollandiai Leideni Egyetem archeológusa és a kutatás vezetője így fogalmazott: „Ez az időszak a hominid populációk nagy morfológiai változatosságával és mobilitásával jellemezhető.”
A tanulmányban a tudósok megjegyezték azt is: „Eddig úgy hittük, hogy a Homo erectus hosszú ideig elszigetelten élt Jáván. Az új leletek azonban arra utalnak, hogy a jávai Homo erectus elterjedt a környező alföldeken, amikor a tengerszint alacsonyabb volt.”
Gazdag élővilág lehetett
További érdekesség, hogy több szarvasfaj fosszíliája is előkerült a helyszínen. Mivel a szarvasok általában nyílt, füves területeken élnek, ez fontos információt ad arról, milyen lehetett a régió élővilága és tája több mint százezer évvel ezelőtt. Egyéb üledékes leletek alapján pedig egy hatalmas folyórendszer is létezhetett ott – egy igazi, vízparti város ősi nyomai?
A kutatás eredményei újabb lökést adnak annak a teóriának, hogy az óceánok mélye több ősi civilizáció maradványait rejtheti, mint eddig gondoltuk. Az Atlantisz-legendák talán csak a jéghegy csúcsát jelentik, miközben a világ valódi múltja még mindig a víz alatt alszik.
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
