Megdöbbentő összefüggés van a vulkánkitörések és a fák állapota között

A vulkánkitörések előrejelzése kulcsfontosságú a környező közösségek védelmében, hiszen a kitörések során nemcsak a lávafolyamok, hanem a tűzhányó által kidobott, hatalmas kövek, hamuesők, földcsuszamlások és mérgező gázfelhők is komoly veszélyt jelentenek. Egy új, NASA és a Smithsonian Intézet közös kutatása szerint a vulkánok körüli fák lombjának zöldebb színe a kitörés közeledtét jelezheti, így a természet egyik legfinomabb jelzése mostantól műholdas megfigyelésekkel is nyomon követhetővé válik.

Korábban a fák színváltozásait csak a helyszínen, közvetlen megfigyeléssel lehetett észlelni, azonban a legújabb módszerek lehetővé teszik, hogy a műholdak segítségével, távolról is mérjék a növényzet egészségi állapotát, derül ki a Live Science beszámolójából. Ez azért lehetséges, mert a vulkánokból kitörés előtt kibocsátott szén-dioxid (CO2) gáz serkenti a fák növekedését, így a levelek élénkebb, zöldebb árnyalatot öltenek. Ez a jelenség a CO2-kibocsátás egyik korai indikátora, amely megelőzi a hagyományosan figyelt kén-dioxid kibocsátását.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

A jelenlegi vulkánfigyelő rendszerek főként szeizmikus aktivitásra, a talaj magasságának változására és a kén-dioxid szintjére koncentrálnak, amelyeket műholdakról is lehet követni. A szén-dioxid mérés azonban eddig nehézkes volt, mivel a légkörben általánosan jelen lévő CO2 miatt a műholdas észlelés nem volt elég pontos. A fák lombjának zöldülése viszont egy közvetett, de jól mérhető jel lehet a vulkáni gázok jelenlétére, így a kutatók ezt a módszert fejlesztik tovább, hogy korábban és pontosabban tudják jelezni a kitörést.

Egy 2024-ben megjelent tanulmány az olaszországi Etna-hegy környékén végzett műholdas megfigyeléseket elemezte, és kimutatta, hogy a CO2-szint és a növényzet zöldessége között szoros összefüggés van. A Landsat 8 és más Föld-megfigyelő műholdak 2011 és 2018 közötti képei alapján 16 alkalommal mutattak ki egyidejű növekedést a CO2-kibocsátásban és a fák zöld színében, ami a magma felszínhez való közeledésével függött össze.

Fontos megjegyezni, hogy ez a módszer nem alkalmazható minden vulkán esetében, hiszen sok helyen nincs elegendő fa vagy növényzet, amelyet meg lehetne figyelni műholdról. Emellett a növényzet állapota befolyásolhatja a zöldülés mértékét, például tűzesetek, betegségek vagy szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Ezért a módszer nem csodaszer, de jelentős előrelépést jelenthet a vulkánkitörések korai felismerésében.

A NASA, a Smithsonian Intézet és más szervezetek ezért elindították az Airborne Validation Unified Experiment: Land to Ocean (AVUELO) programot, amelynek célja, hogy összevesse a műholdas adatokat a helyszíni mérésekkel, és kalibrálja az űrből származó információkat. Ez a lépés lehetővé teszi, hogy a fák zöldülésén alapuló módszer megbízható és széles körben alkalmazható eszközzé váljon a vulkánkitörések előrejelzésében.

Érdemes elolvasni:

• Nem bírta tovább a parajdi sóbánya föld alatti része, víz alá került a Telegdy-bánya
• Próbáltak menekülni, egymást ölelték, jajgattak, sírtak, de a Vezúv nem kegyelmezett: ma is láthatóak Herculaneum halottai az ókori város kikötőjében
• Magyarország harmada elsivatagosodhat egy új kutatás szerint