Miért váltott Magyarország jobboldali közlekedésre 1941-ben?

Ma már furcsának számít, ha valaki például egy jobbkormányos angol autót lát a magyar utakon. Pedig ez nem volt mindig így: Magyarországon egészen 1941-ig a bal oldalon közlekedtek a járművek. Miért történt a váltás? Részletek alább.

A Pesti Srácok szerint az első világháborút követően sorra tértek át az országok a jobb oldali közlekedésre. A sort Szovjet-Oroszország kezdte meg közvetlenül a háború után, majd az 1930-as években Magyarország összes szomszédja ezt a rendszert vezette be.

Érdekesség, hogy 1941-ben Magyarország volt az utolsó előtti ország, amely áttért a jobb oldali közlekedésre. Egyedül Svédország váltott később, 1967-ben.

Hivatalosan 1941. július 6-ától kellett Magyarországon az úttest jobb oldalán közlekedniük az autósoknak.

A változás azonban nem lépett azonnal életbe Budapesten: a fővárosban csak november 9-én vezették be az új szabályt.

A Pesti Srácok beszámolója szerint máig nem tisztázott, miért a bal oldali közlekedés volt a természetes évszázadokon keresztül. Egyesek szerint ez a római hagyományokra vezethető vissza, míg mások úgy vélik, hogy mivel a legtöbben jobbkezesek voltak, a bal oldalon való haladás lehetővé tette, hogy a jobb kézben tartott karddal könnyebb legyen harcolni.

Az első uralkodó, aki hivatalosan is bevezette a jobb oldali közlekedést, I. Napóleon volt. Azonban a szabály csak a közutakra vonatkozott, ezért Franciaországban a vasút még ma is a bal oldalon közlekedik.

Magyarországon egyetlen kivétel maradt: a gödöllői HÉV a mai napig a bal oldalon halad.

A napóleoni háborúkat követően több ország – köztük Ausztria és Magyarország is – visszatért a bal oldali közlekedéshez.

De miért döntött Magyarország 1941-ben mégis a jobb oldal mellett?

Több ok is szerepet játszott a döntésben: egyrészt a német orientáció, ahol már jobb oldali közlekedés élt, másrészt az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején visszacsatolt területek – Romániából, Csehszlovákiából és Jugoszláviából –, ahol szintén jobb oldali rendszer működött.

A közlekedési szabályozásért felelős minisztérium már 1939-ben be akarta vezetni az új rendszert, ám a második világháború kitörése késleltette a változást. Végül a hivatalos átállás 1941. július 6-án, hajnali 3 órakor történt meg Budapest kivételével, ahol a váltás november 9-én, szintén hajnali 3 órakor lépett életbe.

Érdekes módon a váltás zökkenőmentesen zajlott.

Mindössze egyetlen balesetről számoltak be.

Egy kalauz kiesett a vonatból, mert a rossz oldali ajtónak dőlt. Az új szabályozás azonban komoly költségekkel is járt: több autóbuszt át kellett alakítani, hogy az ajtójuk a megfelelő oldalra kerüljön.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Ez is érdekelhet:

• Milyen volt az egyesült Budapest közlekedése?
• A kispesti csoda: A Wekerletelep története
• Papír mindenáron: a Kádár-korszak újrahasznosító hadjárata