Már az Országgyűlés előtt az új névtörvény – Betiltanák a Legolaszt és az Oráliát?
Minden évben szülők százai próbálnak egyedi új neveket engedélyeztetni, de a kérelmek jelentős része elutasítást kap. A hivatalos szabályozás szigorú, néha pedig egészen meglepő. Most viszont még jobban szigorítanának rajta: az Országgyűlés előtt van egy törvénymódosítási javaslat, amely a névadási döntések jogát a kultúráért felelős miniszter kezébe helyezné át.
A gyermek névválasztása mindig is fontos döntés volt a szülők számára. Az utóbbi években azonban egyre több szülő törekszik arra, hogy egyedi, különleges nevet adjon gyermekének. Magyarországon jelenleg a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont dönt arról, hogy mely keresztnevek anyakönyvezhetők. A 2025-ben engedélyezett nevek listája számos meglepő és szokatlan nevet tartalmazott.
Újonnan engedélyezett nevek 2025-ben
A férfinevek között hivatalossá vált például a Vulkán, a Tolkien-rajongók örömére a Legolász, valamint a lovagias hangzású Galahad. A modern, nemzetközi trendeket képviseli a Klinton, a Korbin, a Náel, a Nazir, a Pipó és a Saif, míg az egzotikusabb vagy történeti ihletésűek közé sorolható a Milász, a Meszut, a Hirotó, a Hideki, az Arszlán, az Eldád és a Késav.
A női névlistán sem volt hiány az érdekes új nevekből. A természetkedvelők örülhetnek a Lile, vagy a Kikerics névnek, míg a romantikusabb hangzású választások közé tartozik az Annarózsa, a Linell vagy az Orália. Különösen figyelemfelkeltő a Elora és a Söván, valamint az idegen eredetű Mei, Nabi, Mádhuri, Paldzom, Sosána, Serina és Lisza. (Forrás 24.hu)
Az új törvényjavaslat
2025 májusában Kósa Lajos országgyűlési képviselő törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amely alapjaiban változtatná meg a magyar névengedélyezési rendszert. A jelenlegi gyakorlat szerint a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont szakmai szempontok alapján dönt arról, hogy egy új név anyakönyvezhető-e. A javaslat szerint azonban a jövőben a hivatalos utónévjegyzéket a kultúráért felelős miniszter állítaná össze, és ő döntené el, mely nevek kerülhetnek fel a listára.
„Mindenki legszemélyesebb identitásának részéhez tartozik a saját neve, ugyanakkor egy nemzet identitásához is hozzátartozik annak keresztnévkincse”- mondta az új javaslatról Kósa Lajos
Kósa azzal indokolta a változtatást, hogy szerinte több olyan új név is engedélyezve lett az elmúlt években – például Orália, Kandida, Legolasz -, amelyek nem illenek a magyar névkultúrába. A tervezetet már tárgyalja az Országgyűlés, elfogadása esetén a nyelvészek döntéshozói szerepe háttérbe szorulna, és a politikai kontroll erősödne a névadási folyamatban.
Elutasított nevek
Érdekes belegondolni azonban, vajon mi alapján születnek azok a döntések, amelyek a Csillagfény és a Bambi nevet elutasítják, miközben a Csillagvirág vagy épp a Narutó már gond nélkül szerepelhet a hivatalos névjegyzékben.
A névengedélyezési kérelmek egész évben folyamatosan érkeznek a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközponthoz. Bár a hivatalos utónévjegyzék havonta frissül, a kérelmek jelentős részét elutasítják, mert nem felelnek meg a magyar névadási szabályoknak. A Gyerekszoba megkeresésére adott válaszában Rácz Judit, a Kutatóközpont munkatársa több, 2024-ben elutasított nevet is megemlített példaként: ilyen volt például az Orbánviktor, a Pumba, a Jézus, a Csillagfény, a Bambi, valamint a Szentistván név.
A HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont hivatalos iránymutatása szerint egy új név listázása akkor engedélyezhető, ha:
- illeszkedik a magyar nyelv hangrendszeréhez és helyesírásához,
- egyértelműen azonosítható a nemek szerint (fiú/lány),
- nem sérti viselője emberi méltóságát, vagyis nem nevetséges, bántó vagy megalázó,
- nem azonos közismert történelmi vagy politikai személyiség nevével,
- nem márkanév, tárgynév vagy közszó,
- és nem téveszthető össze létező családnévvel.
Kell-e szabályozni, hogyan nevezzük el a gyerekeinket
A gyermeknek joga van egy méltósággal viselhető névre, az emberi méltóság védelme érdekében tehát bizonyos mértékig indokolt lehet az állami szabályozás a névadásban. Fontos azonban, hogy ez a beavatkozás ne lépje át azt a határt, ahol már a szülők személyes szabadságába, identitásformáló jogába avatkozik be aránytalanul az állam. Egyensúlyt kell találni a gyermek jövőbeni védelme és a család önrendelkezési joga között, mert a név egyszerre lehet önkifejezés és kulturális örökség is.
Kiemelt kép: Oleg Sergeichik on Unsplash
Ez is érdekelhet:
