Szabályszegés a kamerák előtt: így büntetnek a városi megfigyelőrendszerek

Az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a közterületeken működő kamerák száma Magyarországon. Egyes becslések szerint már több tízezer ilyen eszköz pásztázza az utcákat országszerte. A főváros különösen kiemelkedő e téren: Budapesten 1000 lakosra átlagosan több mint három kamera jut, amivel európai viszonylatban is az élmezőnybe tartozik.

Bár eredetileg elsősorban a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére szolgálnak, a kamerák mára jóval több feladatot látnak el. Az önkormányzatok egyre gyakrabban használják fel őket olyan hétköznapi, de bosszantó szabálysértések dokumentálására is, mint például az illegális szemétlerakás vagy a közterületi rongálás.

Szabálysértés és utána a csekk a postaládában

Illusztráció. Kiemelt kép: Unsplash

A térfigyelő kamerák ma már nemcsak a rendőrség, hanem a közterület-felügyelet eszköztárának is részévé váltak. Egyre több településen használják őket arra, hogy visszanézhető legyen, ki hagyta ott a kutyapiszkot, ki dobott el egy csikket az utcán, vagy ki parkolt éppen rossz helyen.

A közterületi szabálysértésekért kiszabható bírságok 2025-ben jelentősen emelkedtek. Íme néhány példa:

Kutyapiszok el nem takarítása: A gazdák kötelesek eltávolítani kedvencük ürülékét a közterületekről. Ennek elmulasztása esetén a bírság összege 5 000 és 150 000 forint között mozoghat, az adott önkormányzat szabályozásától függően.
Póráz nélküli kutyasétáltatás: A kutyák közterületen való póráz nélküli sétáltatása szabálysértésnek minősül. A bírság mértéke 6500 és 65 000 Ft forint között változhat.
Illegális hulladéklerakás: Aki engedély nélkül helyez el hulladékot közterületen, az 20 000-50 000 forintos helyszíni bírságra számíthat.
Tűzijáték szabálytalan használata: A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátékokat csak december 31-én 18 órától január 1-jén 6 óráig lehet használni. A szabályok megszegése akár 200 000 forintos bírságot is eredményezhet.
Közlekedési szabálysértések: A közlekedési szabálysértések esetén a bírságok összege 50 000 és 468 000 forint között mozoghat, a szabálysértés súlyosságától függően.
Alkoholfogyasztás közterületen: nyilvános helyeken, például parkokban, játszóterek, megállók vagy közintézmények környékén való alkoholfogyasztás. esetén a szabály megszegése 5 000 és 50 000 forint közötti bírságot vonhat maga után, önkormányzati rendelettől függően.

Több városban már konkrét példák is vannak arra, hogy egy-egy felvétel alapján szabtak ki bírságot olyanokra, akik korábban úgy gondolták, „úgysem látja senki”. Bár az eljárás jogilag körültekintést igényel, a technikai háttér adott: a felvételek mentése és visszakeresése lehetővé teszi, hogy akár napokkal később is felelősségre vonják a szabályszegőt. Érdemes tehát figyelni, mert az ilyen szabálysértések nemcsak károsak, de anyagilag is jelentős következményeket vonnak maguk után.

Szitakötő projekt

A Dragonfly nevű program, amelyet magyarul Szitakötő néven is emlegetnek, az ország egyik legnagyobb szabású térfigyelési beruházása. A célja egy olyan egységes kamerahálózat létrehozása, amely a rendőrség és az önkormányzatok eszközeit összekapcsolva akár harmincötezer kamerát is működtethet szerte az országban. A projekt becsült költsége elérheti az ötvenmilliárd forintot, a fejlesztések közé pedig biometrikus azonosításra is alkalmas eszközök tartoznak.

A Szitakötő (Dragonfly) projekt keretében akár 35 000 kamera is működhet egyszerre, összekapcsolva a rendőrségi és önkormányzati rendszereket.

Bár a rendszer a közbiztonság javítását szolgálja, a beépített arcfelismerő technológia és a kínai gyártású hardverek használata miatt komoly adatvédelmi és politikai vitákat váltott ki. A Dragonfly éppen azért vált a megfigyelés határairól szóló diskurzus egyik központi elemévé, mert egyszerre képvisel biztonságot és kockázatot

Jogi korlátok – és adatvédelmi kérdések

A kamerás megfigyelés természetesen nem történhet következmények nélkül. A felvételek felhasználása, tárolása és továbbítása szigorú szabályozás alá esik, és az adatvédelmi előírásokat minden esetben figyelembe kell venni. Például ha a rögzített felvételen nem történik jogsértés vagy más esemény, akkor azt automatikusan törölni kell a 30. napon.

Az viszont már vitatottabb kérdés, meddig mehet el az állam az automatizált megfigyelésben. Egy 2025-ben hatályba lépett törvénymódosítás értelmében már enyhébb szabálysértések, sőt, békés tüntetések résztvevőinek azonosítása céljából is alkalmazható arcfelismerő technológia, ez azonban több civil jogvédő szervezet szerint már súrolja az alapvető szabadságjogok határát.

A térfigyelő rendszerek gyors terjedésével párhuzamosan a hétköznapi szabályszegések következményei is kézzelfoghatóbbá váltak. A városi séták, kutyafuttatások vagy közlekedés ideje alatt nemcsak a szomszéd szúrós pillantása, hanem a kamera objektívje is rögzítheti a történéseket. Érdemes tehát tudni: amit ma „apró szabálysértésnek” gondolunk, az holnap már visszanézhető, és számonkérhető is lehet.

Kiemelt kép: Tasha Kostyuk on Unsplash

Ez is érdekes lehet:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat