A medveállatkák a Föld legkisebb élőlényei közé tartoznak, mégis gyakorlatilag halhatatlanok
A medveállatkák a Föld legkülönlegesebb és legellenállóbb élőlényei közé tartoznak. Ezek a mikroszkopikus állatok nemcsak furcsa megjelenésükkel, hanem elképesztő képességeikkel is lenyűgözik a tudósokat és a laikusokat egyaránt.
Hogyan képesek szinte bármilyen körülmények között túlélni?
A medveállatkák legalább 600 millió éve élnek a Földön, és túlélték mind az öt tömeges kihalási eseményt, ráadásul képesek elviselni a világűr sugárzását, a vulkáni kürtők forróságát és nyomását, valamint az abszolút nulla közeli hőmérsékletet is. Sőt, még azt is túlélték, hogy közel 3200 km/órás sebességgel lőtték ki őket egy fegyverből, írja a Smithsonian Magazine.
A medveállatkák akár 570 ezer rad röntgensugárzást, de még az elektronbombázást is képesek túlélni. Kiemelt kép: depositphotos.com
A titkuk, hogy „szünetet tartanak”
A medveállatkák túlélési stratégiájának kulcsa az úgynevezett kriptobiózis, egy extrém hibernációs állapot, amely során szinte teljesen kiszáradnak és anyagcseréjük szinte teljesen leáll, amennyiben a körülmények túlságosan szélsőségessé válnak. Ebben az állapotban a medveállatkák hordó formát vesznek fel. Ehhez testüket először egy különleges viasszal vonják be, lábaikat visszahúzzák, testük összezsugorodik, és akár évtizedekig is életben maradhatnak, amíg a körülmények újra kedvezővé válnak.
A kutatók szerint a kriptobiózis során nemcsak az anyagcsere, hanem a biológiai órájuk is leállhat, így a medveállatkák szó szerint „megállítják” a saját öregedésüket. Egyes vizsgálatok szerint azok a példányok, amelyeket időnként lefagyasztottak, kétszer olyan hosszú ideig éltek, mint azok, amelyek sosem „aludtak”.
A molekuláris szintű védelemről a fehérjék és növényektől kölcsönzött sejtek gondoskodnak
A Science Focus cikke szerint a medveállatkák DNS-ét egy különleges fehérje védi, amely molekuláris páncélként óvja a sugárzás káros hatásaitól. Egy újonnan felfedezett faj, a Hypsibius henanensis esetében a kutatók betalain nevű, növényi pigmenteket is találtak, amelyek semlegesítik az UV-sugárzás káros hatásait. Emellett egy olyan fehérjét is azonosítottak, amely felgyorsítja a DNS javítását.
A cisztein és a szabadgyökök szerepe
Egy friss kutatás szerint a medveállatkák túlélési mechanizmusában kulcsszerepet játszik még a cisztein nevű aminosav. Amikor a medveállatkák extrém stressz éri, szabadgyökök keletkeznek, amelyek a ciszteinhez kötődve lehetővé teszik a „tun” állapotba lépést. Ha ezt a folyamatot blokkolják, az állatok nem tudnak belépni ebbe a védelmi állapotba, és nem élik túl a szélsőséges körülményeket.
A tudósok szerint ezeknek a furcsa lényeknek a tanulmányozása nemcsak az öregedés és a hosszú távú űrutazás megértésében segíthet, hanem új utakat nyithat a biológiai túlélés és regeneráció kutatásában is. Bár még sok a megválaszolatlan kérdés, a medveállatkák példája bizonyítja, hogy a természetben szinte nincsenek lehetetlenek.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az agyának 90%-a hiányzik, mégis teljes életet él egy francia férfi
Platón utolsó napjáról a Vezúv által eltemetett tekercsek mesélnek
Atomi szintű eltérések árulhatják el az ötödik, alapvető erő létezését
Maga az USA is lecsaphat Iránra, ha nem ülnek a tárgyalóasztalhoz
A világ általunk ismert első nagy csatáját harckocsikkal vívták – a kádesi csata
A Balaton egy kevésbé ismert veszélye: a marásvonal
